Megkongatta a vészharangot a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében április közepén, Szabadkán megtartott tanácskozás, amelyen megjelentek a délvidéki magyarság hiteles képviselői: a politikai pártok, a felelős intézmények, a történelmi egyházak, valamint a magyarság érdekében működő civil szervezetek vezetői. Világos üzenetet küldött az anyaországnak, hogy törvénymódosítással – ne népszavazással – tegye lehetővé az Európai Unión kívül élő magyarságnak a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzését. A konferencia résztvevőinek továbbra is határozott meggyőződésük – áll a záróközleményben –, hogy a tartós és megnyugtató megoldást kizárólag a magyar útlevél biztosítja. A zárónyilatkozatból kitűnik, a realitásokkal számot vető tanácskozás sem bízik abban, hogy az anyaország eleget tesz a követelésnek, ezért több, Schengent enyhíteni próbáló intézkedést javasol Budapestnek, kezdve a vízumintézéssel járó költségeknek a visszatérítésétől a nemzeti vízum kiadásának egyszerűsítéséig. A kishatárforgalmi rendszert azonban a tanácskozás elvetette, mert az – s ez csak egy ok a sok közül – kirekesztené a kedvezményekből a magyarság jelentős, a 30–50 kilométeres határ menti sávon kívül eső részét.
Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára szerint 2008. január elsején nem vasfüggöny ereszkedik majd le, hanem kapu nyílik meg a két ország között, hiszen a magyar nagykövetség révén minden szerbiai polgár a teljes schengeni övezetre szóló vízumhoz juthat. Szólt arról is, hogy a magyar diplomáciának is köszönhetően 60 euróról 35-re csökkentették a vízumdíjat, egyszerűsödött a vízumkiadás, s bővült azok köre, akik díjmentesen jutnak hozzá.
A tanácskozáson kiviláglott, hogy a kérdést mennyire eltérően közelíti meg a nemzetrész és a magyar kormányzat, s ebből adódóan a megoldást is másban és másban látják. Az egyik a kettős állampolgárságban, a másik a vízumkönynyítésben.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
