Felfoghatatlan, hogy mire bukkantak a vakolat alatt a várak királyának felújítása közben

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során Erdélyben, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól – írta csütörtökön az Adevarul hírportál.

A Vajdahunyadi vár a 13. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban Fotó: AFP/ESCUDERO PATRICK Forrás: hemis.fr

A szakemberek megpróbálják megfejteni, hogy melyik történelmi személyiségeket ábrázolhatja a most talált két falkép, illetve mikor és milyen céllal festették fel őket a fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló terem falára.

Sorin Tincu múzeumigazgató a GO Hunedoara helyi hírtálnak úgy nyilatkozott, hogy a most talált falképek nagy valószínűséggel a XVII. századból valók. Közölte: az alakok ruházata, fegyverzete segít beazonosítani az időszakot, amikor készültek, de a festékpigmentekből is következtetni lehet erre.

Mint mondta, a szakembereknek eddig az Országház-terem freskóinak felét sikerült restaurálni, és amint végeznek, a Buzogány-toronyban folytatják a munkát, ahol már fel is állították az állványzatot. A restaurálási munkálatok a torony csúcsán található, páncélt viselő középkori katonát ábrázoló bronzszoborra is kiterjednek.

Az Adevarul hírportál szerint az Országház-teremben legutóbb az 1950-es években zajlottak restaurálási munkálatok. A helyiség falképei akkor leromlott állapotban voltak a dél-erdélyi várban még 1854-ben bekövetkezett tűzeset nyomán.

A lap az 1955–1957 közötti restaurálásban részt vevő Oliver Verescu román történészt idézi, aki arról ír, hogy a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején készült falképek nemcsak a családot, hanem korabeli uralkodókat is ábrázolhattak, tekintve, hogy török pasa is van a falképeken szereplő személyiségek között. Egyes román történészek Matei Basarab havasalföldi fejedelmet és Vasile Lupu moldvai vajdát is felfedezni vélték a falképeken, Verescu azonban emlékeztetett, hogy ők nem voltak Bethlen kortársai, csupán az erdélyi fejedelem halála után kerültek trónra.

Az Országház-terem freskóinak restaurálása a vajdahunyadi vár felújítását célzó projekt második szakaszában valósul meg, mely a 2019–2023 között ötmillió euróból lezajlott első szakasz folytatása. Azokat a munkálatokat tartalmazza, melyekre a felújítás első szakaszában pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. Ide tartozik sok másik munkálat mellett az Országház-terem és a Buzogány-torony freskóinak a restaurálása, a Lovagterem padlózatának és két hídnak a helyreállítása is. A Vajdahunyad önkormányzata által megpályázott 6,6 millió eurós támogatást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében biztosítják.

Az Erdély legfestőibb középkori erődítményének tartott vajdahunyadi vár a XIII. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban, Luxemburgi Zsigmond király 1409-ben adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi az 1440-es években lovagvárrá építtette át, kaputornyokkal és bástyákkal látta el, gótikus kápolnát is építtetett. Kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet, aki Hunyadi halála után reneszánsz stílusban bővíttette tovább.

A vár később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt, a török hódoltság után elkerülte a megsemmisítés sorsát. A dél-erdélyi vár, amelyet Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, szolgált az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a budapesti Városligetben épült Vajdahunyad vára mintájául.