Számos, nemrégiben felminősített európai bankot, köztük magyar pénzintézeteket vett tegnap visszaminősítési felülvizsgálat alá a Moody’s Investors Service. A hitelminősítő intézet bejelentése szerint a mostani első menetben 46 bank adóskockázati és betéti besorolását veszik górcső alá. A vizsgálandó pénzintézetek között van a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank és az OTP Bank is. Az eljárásokat a Moody’s várhatóan jövő hét kedden fejezi be. Az intézet közleménye értelmében az esetek többségében egy- fokozatnyi visszaminősítés valószínű. A hitelminősítő tavaly év végén sorolta hátrébb hazánk hosszú lejáratú deviza- és forintadósságának besorolását, az addigi A1-ről A2-re. A Moody’s akkor megállapította, hogy Magyarország hitelminősítése romlott, és a kiigazító csomag céljai nem fognak maradéktalanul teljesülni.
Ugyanezeket az aggályokat fogalmazta meg az MTI-nek adott interjújában Ashoka Mody, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai főosztályának igazgatóhelyettese is, aki szerint félő, hogy a kormány nem hajtja végre elég gyorsan a költségvetési kiadások reformját, és így még ha az idén az államháztartási hiány a kijelölt mértékben csökken is, jövőre és 2009-ben a kabinet tervei esetleg már nem lesznek teljesíthetők, azaz veszélybe kerül a konszolidáció. A szakember egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság növekedése a tavalyi utolsó negyedévében lelassult, mindössze 3,5 százalékos volt, miközben ugyanebben az időszakban a legtöbb európai ország markáns növekedést könyvelhetett el. A magyar gazdaság növekedési üteme Mody szerint mintegy 4-5 százalékos lehetne, de a jelenlegi tendenciák alapján az ütem az idén és jövőre sem haladja meg a 2,5-3 százalékot. Az IMF közgazdásza úgy vélte, ha további intézkedések nem történnek az elkövetkező egy-másfél évben, akkor fennáll a kockázata, hogy a gazdaság nem lesz képes újra felgyorsulni. A budapesti zavargásokkal kapcsolatban a tisztviselő aláhúzta: több beruházó Magyarország helyett más célországot választ, de nem a tüntetések miatt, hanem a magas adókulcsok, a kedvezőtlen szabályozási környezet, valamint a költségvetési politika bizonytalanságai miatt.
Mody, aki tavaly júniusban az IMF hazánkba látogató delegációját vezette, még a kormányzati beismerés előtt mutatott rá, hogy a magyar államadósság 2006 végére eléri a bruttó hazai össztermék 65 százalékát, s az adósság növekedésének megállításához a GDP 10 százalékát jelentő korrekcióra van szükség. A valutaalap az átláthatóság és a túlköltekezés felelősségének kérdésében is gyökeres változtatásokat kért a magyar kormánytól. A Világbank január végén fogalmazott meg hasonló aggályokat hazánkat illetően. A nemzetközi szervezet a térség negatív példájaként említette Magyarországot, drámai mértékűnek nevezve a költségvetési egyensúly kibillenését. A megszorítások fájó hatását a Világbank szerint majd csak 2008– 2009-ben érzi meg igazán a magyar lakosság.
origo.hu
Menczer: A teljes magyar dollármédia cinkos, támogatnak egy hazaárulót – videó
