Élelmiszer-biztonság az unió határainál

Lapjuk április 12-i számában megjelent, Marokkói méreg spanyol papírokkal című cikkükhöz szólok hozzá. Valóban egyre sűrűbben hallani arról, hogy az EU más tagállamaiból gyenge minőségű vagy esetenként mérgező növényi termékek érkeznek hazánkba. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagja, aminek hatására a Nagylakon 2004 végén átadott növény-egészségügyi határkirendeltséget (az állategészségüggyel együtt) 2007. január közepén bezárták. Ily módon az addig is nagy forgalmat lebonyolító határon megszűnt az ellenőrzés. Megszűnt, pedig a további, immár szúrópróbaszerű vagy Magyarországra irányuló növényi termékek ellenőrzéséhez a technikai-személyi feltételek teljes mértékben adottak voltak. (Nincs hároméves a több mint 1,2 milliárdból épített ellenőrző állomás.)
Az igaz, hogy a növény-egészségügyi ellenőrzéseket az EU keleti kapujaként Bulgária ma már elvégzi, de az ellenőrzés további fenntartása mindenképpen indokolt lenne, mert valamennyi Magyarországra érkező zöldség-gyümölcs szállítmányt mintázni lehetne (ehhez laboratórium is található Hódmezővásárhelyen). Mert a nagy mennyiségek (egy kamion nagyjából 20 tonna zöldség-gyümölcsöt szállít) mintázása válna lehetségessé még azelőtt, hogy a fogyasztók elé kerülne. Mert itt lehetne elvégezni a növényvédőszer-maradékok mintavételezése az aflatoxintartalmú élelmiszerek (pisztácia, mogyoró stb.) mintázását is. (Ez 2007. január 1-jéig így is történt.) Mert növény-egészségügyi vizsgálatok mellett a zöldség-gyümölcs szállítmányok minőség-ellenőrzését is el lehetne végezni. (Ez is működött ez év elejéig.)
Ilyen ellenőrzéseket sem Bulgária, sem Románia nem végez az EU-n kívüli országokból érkező, főként török, jordán, szíriai szállítmányoknál. Egyébként ezek teszik ki az országba érkező EU-n kívüli zöldség-gyümölcs szállítmányok több mint háromnegyedét.
Ausztria is fenntartotta – s fenntartja ma is – növény-egészségügyi határkirendeltségét, attól függetlenül, hogy 2004. május 1-jétől a növény-egészségügyi vizsgálatokat a magyar határokon végezték el, ma pedig a bolgár határon végzik. S talán az sem véletlen, hogy a 2004. május 1-jétől 2007. január 1-jéig a legnagyobb EU-ba irányuló növényi forgalmat lebonyolító növény-egészségügyi határkirendeltség (Röszke) forgalma visszaesett. Nagylaké viszont drasztikusan nőtt.
A különbség a két határ között, hogy Röszkénél (Szerbia nem tagja az EU-nak) működik a növény-egészségügyi határkirendeltség. A kamionok persze azt az utat választják, amelyen a legkisebb az ellenőrzés veszélye. Az FVM növény- és talajvédelmi főosztályának vezetője által is említett problémát (a „termékek utolérhetősége gátolt”) az új rendszer hibái is okozták. Változtatni ugyanakkor még nem késő. Persze ha van, aki változtatni szeretne azok közül, akik tudnak is.
Név és cím a szerkesztőségben