Energetikai szuperhatalomként látja Oroszország közeljövőjét az országot irányító politikai elit – állapítja meg a moszkvai Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány által készített tanulmány (www.forum-ekonomiczne.pl), hozzátéve, hogy e státus megszerzése ma talán a hatalom által maga elé kitűzött legfontosabb, egyre inkább valódi nemzeti eszmévé váló feladat. Ez a cél legmarkánsabban először a G8 tavalyi szentpétervári csúcstalálkozója előtt rajzolódott ki, s ezzel összefüggésben már nemcsak országos, hanem szinte Putyin elnök személyes projektjeként jelenik meg, hogy a Gazprom bázisán a világ legnagyobb energiaóriása épüljön ki. Jól látható, hogy az orosz elnök figyelme az utóbbi időben az energetikára irányul, s mindent megtesz azért is, hogy biztosítsa e szupercég létrejöttének külpolitikai feltételeit.
Mint a jelentés készítői megállapítják, az energia-, azon belül is elsősorban a földgáztartalékok Oroszország számára a legfőbb ütőkártyát jelentik a XXI. században, s butaság lenne, ha Moszkva ezzel az adottsággal nem élne. Ezzel tisztában van Putyin is, mint ahogy azt is érzékeli, hogy Európának a források diverzifikálása körüli játékkal a fő célja politikai nyomást gyakorolni Oroszországra. A szakértők ennek kapcsán megjegyzik, hogy az alternatív lehetőségek e téren erősen korlátozottak. Ezért – teszik hozzá – Putyin olyan üzletet kínál Európának, amelyben az hozzáférhet a mezőkhöz, ha az orosz cégek részesedést kapnak a nyugati elosztórendszerekben, így közvetlenül eljuthatnak a fogyasztókhoz. Erről szóltak a Szahalin–2 körüli viták, ahogy a Gazprom pozícióinak felülvizsgálata a Stokman-projektben. Mint a jelentés megállapítja, lényegében ez az elképzelés fogalmazódik meg a múlt év fő ideológiai újdonságában, a „szuverén demokrácia” koncepciójában is, amely arról szól, hogy Oroszország demokratikus berendezkedést épít, de megakadályoz minden beavatkozást a belügyeibe, a korábbiaknál határozottabban kiáll érdekei, biztonsága védelmében, ideértve az energetikai szférát is.
A tanulmány szerint Európa az utóbbi időben egyre keményebben igyekszik tárgyalni Oroszországgal, sokszor egyáltalán nem partnerként, hanem – mint az ukrán gáz-, majd belorusz olajvita idején is történt – energetikai agresszorként bemutatva Moszkvát. Mintegy válaszként Oroszország ugyanakkor nem nagyon igyekszik egységes egészként párbeszédet folytatni Európával, s inkább különalkukra, a megosztásra törekszik. Ezt a jelentés azzal az objektív ténnyel is magyarázza, hogy az Európai Unió tagországainak külpolitikai prioritásai és céljai is nagyon eltérők. Markánsan kirajzolódik, hogy míg az energiafüggésükkel tisztában lévő „régiek” alapvetően konstruktív párbeszédre törekednek, addig az „újak” többsége történelmi és geopolitikai komplexusoktól vezérelve az oroszellenesség zászlóvivői az EU-ban. Mint a készítők megállapítják, az európai sajtóban Oroszországgal szemben meg-megújuló „propagandaattakok” már most érezhető lehűléshez vezettek Moszkva és Brüsszel viszonyában. S ha ez a hangulat az EU mozdonyainak számító nagy országok vezetőit is hatalmába keríti, az komoly következményekkel járhat – teszik hozzá. Bár Angela Merkel és az üzleti szféra nézetei nem mindenben egyeznek, de Németországgal és főképp Olaszországgal különleges kapcsolatokat ápol Putyin (Magyarországot a jelentés nem említi), ami a legmarkánsabban talán az energiapolitikában nyilvánul meg. Mindkét állam kulcsszerepet játszik az alternatív szállítási útvonalakat jelentő, a szerzők által inkább „imázsjavító”, semmint kereskedelmi projekteknek titulált, északi és déli tervezett gázvezetékekben.
A külpolitika nemcsak az energia-nagyhatalom szerepéről szőtt tervek, hanem a közelgő választások miatt is a Kreml figyelmének előterében áll. Moszkva számára fontos, hogy ezek, különösen a hatalomátadás nemzetközi legitimitása biztosított legyen, ezért aztán Oroszország szeretné elkerülni, hogy viszonya kiéleződjön a demokratikus kritériumok felállításában és ellenőrzésében meghatározó szerepet játszó Nyugattal. Ez nem érdeke magának Putyinnak sem, aki a jelentés szerint otthon és a nemzetközi színtéren egyaránt szeretné megőrizni 2008 után is a befolyását és tekintélyét.
origo.hu
Kifogták a legendás halat, Magyart – fotó
