Harc a magyar termőföldért

Egyértelműen érezhető, hogy bizonyos körök még a hazai földpiac 2011-es megnyitása előtt meg akarják fosztani a helyi közösségeket birtokaiktól – véli Ángyán József egyetemi tanár. A szakember szerint mindez nem véletlen, hiszen tíz-tizenötszörös profittal kecsegtető üzletről van szó.

Dénes Zoltán
2007. 04. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy látszik, a földpiac megnyitása előtt egyes tőkés körök felgyorsították tevékenységüket, céljuk a helyben lakó kis- és családi gazdálkodók területeinek megszerzése – jelentette ki Ángyán József egyetemi tanár, fideszes országgyűlési képviselő egy hét végi fővárosi előadásában.
A tekintélyes ellenzéki agrárszakember szerint a jelenlegi alacsony földárak miatt az ilyen jellegű befektetések akár tízszeres profitot is eredményezhetnek. Ezért mindent megtesznek a helyi közösségek, a parasztság ellehetetlenítése céljából azok, akiknek a birtokok megszerzéséhez elegendő pénzük is van: rákényszerítenek másokat földjük eladására, illetve kiszorítják a vásárlás lehetőségéből a kevés tőkével bíró termelőket – hívta fel a figyelmet Ángyán József.
*
Egy új modern kétpártiság van kialakulóban, melynek egyik oldalán a tőkések képviselői, a másikon pedig a helyi közösségek, családok érdekeit szem előtt tartok helyezkednek el – jelentette ki a professzor. A magyar termőföld nemzeti vagyonunk 25-30 százalékát teszi ki. A birtokok felét magángazdaságok, a másik felét pedig mintegy 7-8 ezer tőkés társaság műveli. Utóbbiak megpróbálják eltávolítani a kevéske földdel még rendelkezőket a piacról, főként azért, mert a 2011-es piacnyitás előtt szeretnék rátenni kezüket a megszerezhető területekre. A tőkések szempontjából nem kis üzletről van szó – világított rá Ángyán József, hiszen jelenleg hazánkban egy hektár szántóért 300 ezer és egymillió forint körüli összeget kell fizetni, míg alig pár tíz kilométerrel nyugatabbra – például az osztrákoknál – egy hektárért mintegy kilencmillió forintot kérnek. Tehát a földvásárlás tíz-tizenötszörös profitot is ígér – tette hozzá a szakember, – s ennek áll útjában a parasztság, illetve a helyi közösségek.
Ángyán József szerint jól jellemzi a hatalom hozzáállását a kérdéshez Mihályi Péter, az államreform-bizottság tagjának elemzése, amely az Utolsó esély címmel látott napvilágot. A dokumentumban a szerző lényegében azt állítja, hogy a kistelepüléseken nem érdemes iskolákat, közlekedést fenntartani, s arra kell késztetni az ott élőket, hogy vándoroljanak át a nagyobb településekre. A professzor leszögezte: Mihályi Péter egy vita során egyenesen úgy fogalmazott, hogy az állam feladata segíteni az elmozdulást, jelezve a helyi közösségeknek, hogy ha falun maradnak, saját gyermekeik helyzetét rontják, mert ott rövidesen nem lesz iskola, rendes közlekedés, illetve egészségügy. Vagyis Ángyán szerint lényegében a falvak megszüntetését javasolja a kormányzat szakértője. Ez az ideológiai alap – figyelmeztetett Ángyán József, aki szerint a neoliberálisok a sorozatos iskolabezárásokkal, a vasúti szárnyvonalak megszüntetésével szándékosan fel akarják számolni e vidéki közösségek szellemi, infrastrukturális hátterét, hogy ne ütközzenek ellenállásba.
A professzor szerint jól kitapintható, hogy a gazdatársadalmat azért érik kemény támadások, mert a termőföld egy jó része még az ő kezükben van. E csatában, ha az állam nem az ő oldalukon áll, kevés eséllyel vehetik fel a harcot – jelezte Ángyán József, hozzátéve: ha elvesztjük a földeket, nemcsak a gazdák megélhetése kerül veszélybe, hanem az élelmiszer-biztonság, az ország ivóvízkészlete s nem utolsósorban nemzeti kultúránk. A látható tetteken kívül – mint például a földtörvény suba alatti módosításának elbukott kísérlete –, burkoltabb formákban is zajlik a gazdálkodók ellehetetlenítése. Így például a kormány nem adja át a fontos információkat, ezért a bizonytalan környezetben komoly előnyre tesznek szert a bennfentesek. Emellett a gazdatársadalom jó részét távol tartják a pénzforrásoktól az úgynevezett életképességi határ meghúzásával. A több mint hétszázezer gazdálkodóból így alig 34 ezer juthat hozzá a komolyabb pénzekhez. Ugyanakkor a kisgazdálkodók számára nagyon fontos, piacra jutást elősegítő önszerveződésekre nincs elegendő forrás. A termelői csoportok létrehozására az összes keret 0,17 százalékát akarják fordítani. Az önellátó gazdaságokra 0,35 százalék jut. Vagyis, miközben a logika azt diktálná, hogy olyan sokszínű élelmiszer-termelési szerkezetet alakítsunk ki, amely több ezer embernek adhatna munkát, zajlik az ágazat átállítása a tömegtermelésre – mutatott rá Ángyán József.
A professzor szerint a jelenlegi kormányzati politika nemcsak gazdák százezreit sodorhatja nyomorba, hanem a földvagyon átjátszása teljesen kiszolgáltatottá teszi a vidéket. A folyamatot csak úgy lehetne megállítani, ha egy, a nép pártján álló hatalmi tömörülés alkotmányos eszközök segítségével megpróbálná eltávolítani a jelenlegi kormányt, miközben a váltásra maga is megfelelően felkészülne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.