A kisebbik kormánypárt nemzeti kockázatközösségen és társadalmi szolidaritáson alapuló egészségügyet szeretne. Ez a szolgáltatók és a biztosítók versenyére épülne, az állam pedig szabályozással és szigorú felügyelettel garantálná, hogy a biztosítók ne válogathassanak a betegek között. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elmondta: a jelenlegi egészségbiztosítási pénztár kettéválna. Egyik részéből létrejönne az állami felügyelet alá tartozó Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA), amely egy fejkvótarendszer szerint osztaná el a befizetett járulékot a biztosítók között; másik feléből egy állami egészségbiztosító jönne létre, „amely egy lenne a biztosítók között”.
A biztosítókat törvény kötelezné a szerződéskötésre minden jelentkezővel, akik évente dönthetnének arról is, hogy váltanak-e biztosítót. Beszélt arról is, hogy elképzelésük szerint a biztosítók szabadon szerződhetnének a szolgáltatókkal, „és hogy biztosítottjaik elégedettek legyenek, a legjobb ellátást nyújtó intézményekkel fognak szerződni”. Az orvosok is nagyon örülhetnek majd: fizetésük – Horváth szerint – megsokszorozódhat. Mindez ráadásul úgy, hogy a járulékok nem emelkednek. Legalábbis ezt ígérte Horváth.
A terveket felvázoló sajtótájékoztatón megkérdeztük, elemezték-e annak okait, hogy több európai országban, így Olaszországban, Spanyolországban és Észtországban visszatérnek az egybiztosítós modellhez. Kóka János kérdésünket politikai indíttatásúnak nevezte. Felvetettük azt is, hogy a több-biztosítós rendszerű országokban a finanszírozó társaságok nonprofit alapon működnek (ez alól csak Hollandia kivétel – a szerk.). Kíváncsiak voltunk, hogy az SZDSZ miért a profitorientált modellt erőlteti. – Következő kérdés? – „válaszolt” Kóka. Az átalakítás következményeinek felmérését firtató újságírói kérdésre Horváth Ágnes így válaszolt: a rendszerváltást sem előzték meg hatástanulmányok. A koalíciós pártok a jövő hét végén egyeztetnek a biztosítási reformmal kapcsolatos elképzelésekről.
Schvarcz Tibor, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa az SZDSZ javaslatáról elmondta: a kisebbik koalíciós párt január óta a negyedik verzióját mutatja be a biztosítási rendszer megújításának, a mostani az eredetihez képest sokkal puhább tervezet, a részletek ismeretében lehet róla egyeztetni. – A szocialisták azt szeretnék, hogy az OEP maradjon meg központi szervezetnek, ugyanakkor rendbe kell tenni a bevételi oldalt, vagyis meg kell nézni, mindenki fizeti-e a járulékot, a kiegészítő biztosítók az ápolási, a baleset- és rokkantbiztosítás terén jelenhetnének meg – fejtette ki. Arra figyelmeztetett, hogy az üzleti biztosítók sajátos trükkökkel, kedvezményekkel tudnak szelektálni a populációból. Így a drága, például daganatos, transzplantációs betegek kezelését valószínűleg továbbra is az OEP finanszírozná.
Schvarcz megjegyezte, az üzleti biztosítók működési költsége többszöröse az OEP-ének, ezt valahonnan fedezniük kell, ami díjemeléssel járhatna, vagyis a megkapott fejkvóta felett a biztosítóval szerződőknek pluszköltséget kellene fizetniük.
A Fidesz szerint két lényeges ponton versenyképes a magyar egészségügy: nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak a működési költségei, illetve rövid a várólista, vagyis nem kell hónapokat, éveket várni az ellátásra. Erről Varga Mihály, a párt alelnöke beszélt. Mint mondta, a több-biztosítós modell működési költségei nagyobbak, hiszen egy biztosító helyett nyolc-tíz profitorientált magánbiztosítót kell fenntartani. Emellett olyan kiadások is megjelennek, amelyekre eddig nem kellett költeni: ki kell fizetni a magánbiztosítók vezérigazgatóinak és felügyelőbizottsági tagjainak fizetését, magasabbak lesznek az adminisztrációs költségek, fedezni kell részvényesek nyereségét és a hatalmas hirdetési költségeket is – hangsúlyozta a fideszes politikus. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes költségvetéséből 2-5 százalékot fordít saját fenntartására, addig nemzetközi tapasztalatok szerint a magánbiztosítóknál ez az arány 25-30 százalék. Míg a Kormányszóvivői Iroda sokszor azzal érvel, hogy a központosított beszerzés rendkívül költséghatékony, ennek ellenére az egészségügyben a beszerzés feldarabolására készül a kormány – tett hozzá.
Csáky András (MDF) abban bízik, hogy az MSZP a továbbiakban nem hagyja magát „megzsarolni” az SZDSZ által. Szerinte az SZDSZ által javasolt kompromiszszumos megoldás sem járható. Ez azt jelentené, hogy „az OEP lenne vélhetőleg a kuka, ott maradnának a szegény, valóban ellátásra szoruló betegek”.
origo.hu
„Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát!”
