Újabb vizsgálatok indultak a magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójánál, a Bábolna Zrt.-nél annak kiderítésére, hogy ki a felelős az – egykori önmagával már köszönő viszonyban sem lévő – agrárcégnél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt több mint húszmilliárd forintos vagyonvesztésért. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. felügyelőbizottsága tavaly – az ÁSZ és a pénzügyminiszter felkérésére – már készített az ügyben egy jelentést, amely szerint a horribilis veszteségért személy szerint senkit sem terhel felelősség. – A vizsgálatok tovább folytatódnak – jelentette ki lapunknak Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese. A szakember vezetésével a számvevőszék is vizsgálódik a cégnél, az eredmények közzététele augusztus végén várható. Emellett Veres János pénzügyminiszter is jelezte az ÁSZ-nál, hogy még egyszer nekifut a kérdésnek a vagyonkezelő felügyelőbizottsága. Ez az újabb vizsgálat tényfeltáró szakaszban van, így korai még eredményekről beszélni – tudtuk meg az ÁPV Zrt. szóvivőjétől. Oravecz Péter elmondta: a privatizációs szervezet tudomása szerint a Bábolna Zrt. felügyelőbizottsága is górcső alá veszi az agrárcégnél történteket.
Ágazati szakértők szerint nem kizárt, a három vizsgálatnak köze lehet ahhoz, hogy már régóta csúszik az egykori zászlóshajó maradványain gazdálkodó Bábolna Zrt. privatizációja, amiről legutóbb tavaly nyáron döntött a kormány. Az ÁPV Zrt. honlapján jelenleg is az olvasható, hogy a magánosítás még 2006-ban végbemegy, ám eddig az értékesítési pályázat kiírására sem került sor. Oravecz Péter érdeklődésünkre közölte: a késés oka a bonyolult előkészítő lépések elhúzódása, a vizsgálatoknak semmi köze sincs a privatizációhoz. Olyannyira, hogy a magánosítási pályázatokat akár a vizsgálatok közben, azok lezárulta előtt is kiírhatja az ÁPV Zrt. Vásárhelyi István, a vagyonkezelő igazgatóságának elnöke a közelmúltban a közrádióban ezzel szemben azt érzékeltette, hogy míg az ÁSZ-szal és az ÁPV felügyelőbizottságával közösen nem teszik rendbe a cégnél „az elmúlt tizenöt év hordalékát”, az agrárcég értékesítésére nem kerülhet sor. Az így letisztított cég magánosítása Vásárhelyi István szerint akár az év végéig is elhúzódhat.
Míg az anyacégnél húzódik a privatizáció, a „nagy Bábolna” egykori vagyonából többet is gőzerővel árul a kormányzat. A múlt héten járt le a határideje a szendrői és kerteskői gazdaságok értékesítésére másodszor kiírt pályázatnak, ami egyúttal több ezer hektár állami föld eladását is jelenti. A beérkezett pályázatok számáról, az érdeklődés nagyságáról a kiíró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjénél, Tömör Lászlónál érdeklődtünk, aki csupán annyit árult el: a dokumentumok bírálati szakaszban vannak, a részletekről később adnak tájékoztatást. Ugyanígy arról sem lehet sokat tudni, hogy a két gazdaságra vonatkozó, információink szerint nagy érdeklődést kiváltó első pályázatot – amit még a Bábolna Zrt. írt ki, határideje január 2-án járt le – időközben miért érvénytelenítették.
Némileg megvilágíthatja a háttérben mozgó folyamatokat az az ügy, amit a HVG hetilap közölt e heti számában. A mostanra már szétdarabolt Bábolna-csoport egykor még nyereséges és értékes tagjáról, a Bábolna Takarmányipari Kft.-ről van szó. Az anyacég privatizációjáról szóló tavalyi határozatában döntött arról a kormány, hogy ezt a társaságot kiveszi a cégcsoportból. A Bábolna Takarmányipari Kft.-t az ÁPV Zrt. átadta a saját, százszázalékos tulajdonában lévő cégének, az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft.-nek. Ez az átadás adásvételt jelentett, amivel az állam lényegében leírta a Bábolna Zrt. egyik, 6,5 milliárd forintos tőkekölcsönét és annak kamatait, magyarán: kerülő úton ennyit juttatott az eladósodott gazdaságnak. A 2003-ban még 1,3 milliárdos nyereséget, rá két esztendőre pedig ugyanekkora veszteséget produkáló Bábolna Takarmányipari Kft. ma is az ÁPV-cég – vagyis az állam – tulajdonában van, a működtetésbe azonban – a HVG információi szerint – bekapcsolódott néhány hete az MSZP holdudvarához tartozó, Leisztinger Tamás milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozó egyik cég, a Tendre Kft. A HVG úgy tudja: az ingatlanforgalmazást a cégbíróság előtt nemrégiben takarmányipari tevékenységgel bővítő Tendre Kft. a Bábolna-társaság értékes ingatlanjainak bérleti jogára is szert tett az opciós vételi jogával élő egyik hitelező pénzintézeten, az MKB Bankon keresztül. A felszámolás szélére került, március 20-án fizetésképtelenséget is jelentő Bábolna Takarmányipari Kft. körül a hetilap értesülései szerint régóta „sertepertél” a hazai takarmánygyártásban terjeszkedő Leisztinger Tamás. Egyik érdekeltsége részt vett a kft. tavaly ősz eleji sikertelen értékesítési pályázatán is, amit novemberben még egy eredmény nélküli eladási kísérlet követett.
Az agrárágazatban ma már közszájon forog az a vélekedés, hogy a Bábolna maradványai körül a tőkeerős nagy halak csatája várható. A kiemelkedő érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy az agrárcéggel együtt az általa művelt, hatezer hektárt meghaladó, egybefüggő állami földterület tulajdonjoga is eladó. Az egykor szintén Bábolna-érdekeltség IKR Zrt. vezérigazgatója, Szaxon Attila már idejekorán, a privatizációról szóló döntés idején jelezte, hogy az általa irányított cég vevő a volt mintagazdaságra. A HVG azt sem tartja kizártnak, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is bővítené Bábolnával már most is jelentős agrárbirodalmát.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
