Megkezdődött az egészségügy leépítése

Hatályba lépett több fontos változás is az egészségügyben. Tegnaptól csökkent a biztosító által finanszírozott kórházi ágyak száma, megváltozott a beutalási rend és a fekvőbeteg-ellátó intézmények területi ellátási kötelezettsége, valamint megkezdődött az ellátásra való jogosultság, azaz a biztosítotti jogviszony ellenőrzése. Ismét változtak a gyógyszerárak is.

Csökkenő kórházi kapacitás
Molnár Lajos egészségügyi miniszter döntése értelmében tegnaptól csökkent az egészségbiztosító által finanszírozott kórházi ágyak száma: ezen belül az aktív férőhelyeké jelentősen csökkent, míg az elsősorban nem a gyógyítást, hanem a krónikus betegek ápolást, rehabilitációját szolgálóké némiképp nőtt. Tucatnyi kórházban megszűnik az aktív ellátás, egyes intézményekre pedig lakat kerül, ezekben semmilyen ellátást nem finanszíroz a jövőben az egészségbiztosító. Ezek közé tartozik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és a fővárosi Schöpf-Merei Ágost-kórház, igaz, ez utóbbit magánkórházként szeretnék tovább üzemeltetni. Vidéken a miskolci dialízisközpont, az MH Kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház szűnik meg, bár az egészségügyi tárca szerint csak papíron.
Nemcsak az aktív férőhelyek számát csökkentették az intézményekben, hanem az egészségbiztosító által finanszírozott maximális teljesítménymennyiséget is. Ez azt jelenti, hogy a megszűnő kórházak és osztályok miatt a megmaradó intézmények több betegre számíthatnak, mégis az eddiginél kevesebbet láthatnak csak el, a maximált teljesítmény fölött ugyanis egyetlen forintot sem kapnának a biztosítótól.
A megszűnő intézmények és osztályok tegnap óta már nem vehetnek föl új pácienseket. Azokat viszont, akik április elseje előtt kerültek be az intézménybe, amíg szükséges, kötelesek kezelni. Így tehát a végleg bezáró intézmények sem ürültek ki egyelőre. A krónikus betegek ápolását maximum egy hónapig végezhetik, utána gondoskodni kell áthelyezésükről. Elvileg átveszik más intézmények a megszűnő kórházak feladatát, így azok a betegek, akik ilyen helyen vártak vizsgálatra, beavatkozásra, más helyre kerülnek át. Ilyen esetben a két intézmény várólistáját egyesítik, az átkerülő pácienseket pedig újra besorolják.
Számos esetben azonban nem képes még átvenni a megszűnő intézmények feladatát az erre a célra kijelölt intézmény. Ilyen esetben egyelőre minden marad a régiben, tehát például az OPNI is felvehet új betegeket.
Sokan aggódnak amiatt, mert olyan kórházban szülnének hamarosan, amelynek egésze vagy éppen a szülészeti osztálya bezár. Az érintett nők követhetik választott orvosukat abba az intézménybe, amelyikben az új állást kap. Ha a doktort a szülésig nem „veszi át” más kórház, akkor egy választott intézmény szabad foglalkozású jogviszonnyal alkalmazhatja őt, vagyis leszerződtetheti a szülésre.

Változó beutalási rend
Az eredetileg tervezettnél szabadabb beutalási rendet léptetett életbe április elsejétől az egészségügyi tárca.
Nem lépett tehát hatályba az a korábbi elképzelés, amely szerint mindenkinek a lakóhelye alapján kijelöltek volna három kórházat, s ha valaki másikat választ, akkor ki kellett volna fizetnie az ellátás költségeinek 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot. Meghatároztak ugyan mindenki számára a lakóhelye alapján egy kórházat (ez betegségenként eltérő lehet), amelyben nem utasíthatják vissza az ellátását. Ez az úgynevezett területi ellátási kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy a beteg csak ebben az egy intézményben kezeltetheti magát. Választhat másik kórházat is, ehhez annyit kell tennie, hogy a háziorvosától a választott helyre kell beutalót kérnie. Azt viszont egyeztetni kell, hogy a választott intézmény fogadja-e.
Akkor azonban mélyen a zsebébe kell nyúlnia a betegnek, ha beutaló nélkül érkezik, vagy nem abba a kórházba megy, amelyikbe a beutalója szól. Ez esetben az ellátás költségeinek 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot kell kifizetnie. A sürgősségi ellátáshoz természetesen a jövőben sem kell beutaló. A biztosító ilyen esetben ugyanis csak a páciens után járó finanszírozás 70 százalékát utalja. Fizetni kell abban az esetben is, ha beutalóval érkezünk a kórházba, de választott orvost szeretnénk, nem azt, amelyikhez a felvétel alapján kerülnénk. A szülő nők ez alól átmenetileg felmentést kapnak.

Jogosultság ellenőrzése
Április elsejétől a kórházakban, a szakrendelőkben és a háziorvosnál is számíthatunk arra, hogy az ellátás előtt ellenőrzik, rendelkezünk-e biztosítotti jogviszonnyal. Ez ad alapot ugyanis arra, hogy széles körű egészségügyi ellátást vegyünk igénybe a társadalombiztosítás terhére.
A kórházakban és a szakrendelőkben on-line számítógépes kapcsolat alapján történik az ellenőrzés. Taj-számunk vagy annak hiányában nevünk és születési dátumunk alapján kérnek információt az egészségbiztosító központi adatbázisától. A háziorvosoknál más a helyzet, nekik havonta küld majd összesítést a biztosító arról, hogy a hozzájuk bejelentett lakosoknak éppen van-e jogviszonyuk. A doktorok azonban egyelőre még az első listát sem kapták meg.
Szeptembertől büntetésre is számíthatnak a kórházak és a járóbeteg-szakrendelők, ha nem ellenőrzik a hozzájuk fordulók jogviszonyát. Ilyen esetben csak az adott betegre jutó finanszírozásuk 90 százalékát kapják majd meg. A háziorvosoknak azonban egyelőre nem kell ettől tartaniuk, őket december végéig nem fenyegeti szankció akkor sem, ha elmulasztják az ellenőrzést.
Az előzetes ellenőrzés alól kivételt képeznek a sürgősségi ellátást igénylő betegek. Az ő jogosultságukat is megvizsgálják, de csak akkor, ha már állapotukat stabilizálták.
A betegeknek sem kell még attól tartaniuk, hogy ellátás nélkül küldik el őket, ha piros lámpát kapnak, azaz kiderül: nincs jogviszonyuk. Ilyen esetben egyelőre ugyanis csak annyi történik, hogy a szolgáltató egy írásos tájékoztatót állít ki, amelyen az áll, hogy gond lehet a jogosultságával, ezért egyeztessen az APEH-hel, illetve a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárral. Jövőre viszont változik a helyzet, januártól saját zsebből kell kifizetniük az ellátás költségét, ha nincs jogviszonyuk. Ennek pontos részletei azonban még nem ismeretesek.
Sok a félreértés a biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatban. Egyesek azt gondolják például, hogy ha van taj-kártyájuk, akkor biztosítottnak minősülnek. Ez azonban nem igaz, taj-számot ugyanis mindenki automatikusan kap születésekor, a taj-kártya pedig csak az azonosítást szolgálja. A másik tévhit, hogy csak az minősül biztosítottnak, aki fizet járulékot. Ez sem igaz, mert sokak – például a gyermekek, a nyugdíjasok, a diákok, a regisztrált munkanélküliek, a gyesen, gyeden lévők, a szociális segélyben részesülők – után az állam teszi meg ezt. Változást jelent viszont áprilistól, hogy megszűnik a felnőttkorúak eltartotti jogviszonya, nekik külön szerződést kell kötniük az egészségbiztosítóval, s külön fizetniük is kell ahhoz, hogy megmaradjon jogosultságuk a tb-finanszírozott ellátások igénybevételére.