Napi „fogyasztása” alapján egy internetező kiszámolta: 292 ezer szál cigarettát szívhatott el eddig Molnár Lajos, a leköszönt egészségügyi miniszter. Példamutatásból ötös. Dohányozni még szabad, de neki talán nem illene. Persze nem ez volt a legnagyobb baj. Inkább az a tíz hónap, amely alatt miniszterként az egészségügy megreformálásán munkálkodott.
– Az embereknek meg kell érteniük, hogy az egészségügyi ellátás nem ingyenes, soha nem is volt, és nem is lesz az – fogalmazott kinevezése napjaiban, utalva arra, hogy a betegeknek is hozzá kell járulniuk a szükségtelen gyógyszerhasználat megfékezéséhez. Molnár hangsúlyozta: nem ellenzi a magántőke bevonását sem. A vizitdíj bevezetéséről akkor úgy nyilatkozott, hogy az orvostársadalom nagyobb része is az intézkedés mellett van. Ma már tudjuk, hogy ez a kijelentés nem felelt meg a valóságnak, hiszen a szakmával történt egyeztetések sorra elmaradtak.
A szabad demokrata miniszter tevékenysége körül kialakuló közhangulatot nehéz visszaadni. Az előkészítetlen döntéseket értetetlenül fogadta az orvostársadalom s a betegek is. Az úgynevezett reform-előkészítő Zöld könyv a szaktárca „boszorkánykonyhájában” alig egy hónap alatt, 2006 júliusára készült el. Tartalmát kifogásolta a reformban nagymértékben érdekelt Magyar Kórházszövetség is. „A Zöld könyv teljes egészében alkalmatlan a magyar egészségügy problémáinak megoldására, fejlesztésére. Nem reform, mert a reform valamilyen lényegi változtatással problémákat old meg, valamint jobbá tesz. Ennek viszont nincs stratégiája, nincsenek definiált egészségügyi céljai!” – írták. A kórházszövetség véleményezői szerint a Molnár-reform valódi célja nem az egészségügyet, hanem az államháztartást érinti, nem más, mint a hatalmas költségvetési hiány csökkentése.
Azóta megtudtuk, a kormány olyan egészségügyi reform megvalósításába kezdett, amely többletforrást nem igényel, így eredményessége megkérdőjelezhető. Úgy látszik, ezt a kapkodást csak a kormányzati politika nem vette észre, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az „egészségügyireform-törvények kidolgozásában nyújtott teljesítményéért, illetve az egészségügyi reform első ütemének elindításáért” kétheti illetményének megfelelő összeggel jutalmazta Molnárt. E tíz hónap alatt a miniszter által beterjesztett öt egészségügyi reformtörvényt elfogadták.
A „gondosan előkészített reform” során a súlyponti kórházak kiválasztása és a megmaradt ágyak elosztása olyan rosszul sikerült, hogy továbbra is ügyeletet adnak a korábban bezárásra kijelölt kórházi osztályok a fővárosban, mivel a tiszti főorvos az ellátás biztonsága érdekében így rendelkezett. Még egy példa a kalapját vevő tárcavezető nyomában maradt megoldatlan problémák özönéből: az Egyetemi Klinikák Szövetsége még tegnapelőtt azonnali egyeztetést kezdeményezett Molnárral, leszögezve: kizárólag a betegellátás folyamatossága és biztonságossága érdekében írták alá a fekvőbetegek szakellátására vonatkozó szerződést.
– A szakmai meggyőződés, az orvosi hivatástudat és az intézményekért történő felelősségvállalás ellentmond az új finanszírozási szerződésben foglaltaknak – fogalmazták meg, megjegyezve: az Egészségügyi Minisztérium az egyetemi klinikai rendszerekből közel tízmilliárd forintnyi forrást von ki 2007-ben.

Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában