Ukrajna csatlakozása megtorpanhat a magyar vétó miatt

Ukrajna uniós tagságának sorsa bizonytalanná vált a magyar vétó miatt, az Európai Unió pedig külön útra terelheti Moldova csatlakozását. Ha az EU a két csatlakozási folyamat szétválasztása mellett dönt, azzal Ukrajna megtorpan az Európai Unió felé vezető úton.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calvino több brüsszeli tisztviselő társaságában Forrás: AFP

Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy Ukrajna hátrahagyásával külön folytatja a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával, derült ki Marta Kos, az EU bővítési biztosának prágai nyilatkozatából. A politikus a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban elmondta, hogy már zajlanak a tárgyalások arról, hogy júniusban, amikor új bővítési döntések várhatók, Ukrajna és Moldova ügyét szétválasszák.

Ukrajna uniós csatlakozásának folyamata a magyar vétó miatt hiúsulhat meg
Fotó: AFP

Magyarország blokkolja Ukrajna csatlakozását

Az interjúban Kos kifejtette, hogy Moldova csatlakozását mindenki támogatja, Ukrajna esetében azonban ez nincs így.

Már tárgyalunk a tagországokkal arról, hogy mit tegyünk, mert egyik tagállam sem ellenzi, hogy megnyissák az első csatlakozási fejezetet Moldovával

 – mondta Kos, hozzátéve, hogy Ukrajna esetében Magyarország blokkolja a folyamatot. 

Mivel az EU bővítése egyhangú döntést igényel, Magyarország hatékonyan képes megakadályozni Ukrajna csatlakozását. Az EU korábban már választott szét hasonló módon csatlakozási folyamatokat. 2024 szeptemberében Albánia tárgyalásai elindultak, míg Észak-Macedóniáé elakadt a bolgárokkal vívott kisebbségi viták miatt.

Moldova még ebben az évtizedben beléphet

Marta Kos szerint reális esély van arra, hogy Moldova még az évtized vége előtt csatlakozhat az EU-hoz. 

A bővítési biztos hangsúlyozta, hogy kudarcnak érezné, ha 2029-ig, az Európai Bizottság jelenlegi mandátumának lejártáig nem sikerülne új tagot felvenni. Albánia és Montenegró mellett Moldova is esélyes lehet, amennyiben továbbra is a reformok útján haladnak.

Moldova igazán jó tanuló. Nagyon érzik, hogy ez történelmi pillanat… az értékek és a demokrácia közösségéhez akarnak tartozni. Mindent hajlandók megtenni

– fogalmazott Marta Kos.

Kos a magyar kormányt támadta

A bővítési biztos természetesen Ukrajna mihamarabbi csatlakozását szeretné, de erre egyre kevesebb esélyt lát. 

Mint fogalmazott, elítéli a magyar kormány által indított véleménynyilvánító népszavazást, mert szerinte így Ukrajna csatlakozásának ügyét politikai célokra használják fel. Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása azonban sokak szerint rengeteg problémát okozhat a kontinens és hazánk számára is. 

Az országban jelen lévő rendszerszintű korrupció, a jogállamisági problémák, a kisebbségi jogok helyzete, valamint az ukrajnai háborúból fakadó társadalmi-gazdasági válságok mind komoly kockázatot jelentenek.

Több tagállamban attól tartanak, hogy Ukrajna gyors felvétele megingatná az unió belső kohézióját, súlyos versenyhátrányt okozna az európai, köztük a magyar gazdáknak, és tovább növelné az EU-n belüli társadalmi feszültségeket. 

Tehát ezzel a véleménnyel hazánk nincs egyedül, a kisebb, keleti tagállamok aggodalmait pedig Magyarország mondja ki nyíltan.

Borítókép: Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calvino több brüsszeli tisztviselő társaságában (Fotó: AFP)