Ukrajna EU-tagságát sürgeti az EU bővítési biztosa

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos szerint az unió újabb bővítési hulláma 2030-ra nagyon is reális perspektíva, nemcsak az olyan előrehaladott állapotban lévő országok számára, mint Albánia és Montenegró, hanem Moldova és Ukrajna esetében is. Szerinte Ukrajna gyorsan halad az EU-tagság felé.

Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Forrás: AFP

A biztos a European Newsroom által közzétett interjúban elmondta, hogy reméli, hogy Moldova és Ukrajna még a 2025 júniusáig tartó lengyel uniós elnökség ideje alatt megkezdheti a tárgyalások első szakaszának megnyitását. Szavai egybecsengenek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének véleményével, aki szintén Ukrajna gyorsított csatlakozásáról beszél.

Marta Kos szerint Ukrajna hamarosan az EU tagja lehet
Fotó: AFP

Az Ukrajna pártján álló Kos szemét szúrja Magyarország

Kos bizakodóan nyilatkozott arról is, hogy sikerülhet megoldást találni Magyarország vétójára, amelyet a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete miatt emeltek Ukrajna csatlakozása ellen. Miközben Ukrajna és Moldova gyors ütemben halad az EU-tagság felé, a Nyugat-Balkán országai már évtizedek óta várnak a csatlakozásra. Észak-Macedónia a volt Jugoszlávia tagállamai közül elsőként kezdte meg az európai integrációt, ám belpolitikai problémák és különösen szomszédos uniós tagállamok blokádjai miatt továbbra is a folyamat elején tart. 

Az ország kormánya garanciákat kér arra, hogy a jövőben ne akadályozzák kétoldalú viták az integrációs előrehaladást, de Kos ilyen garanciát nem adott, bár megértését fejezte ki a frusztrációval kapcsolatban.

A biztos ezzel szemben kiemelte, hogy Montenegróval a tárgyalásokat akár 2026 végéig lezárhatják, míg Albánia 2027-re tűzte ki a folyamat befejezését.

Kos szerint Bosznia jöhet, de a szerbek még nem

Az EU továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina csatlakozása iránt, de egyre több brüsszeli tisztviselő fejezi ki aggodalmát az országot bénító belpolitikai blokádok miatt, amelyek akadályozzák a szükséges reformokat és veszélybe sodorják az uniós perspektívát.

– Valószínűleg én lennék a világ legboldogabb embere, amikor végre megkezdhetjük a tárgyalásokat Boszniával. Nagyon megérdemlik, a bosnyák nép megérdemli ezt

– mondta Kos. A biztos felszólította Szerbia új, még megerősítésre váró kormányát, hogy legyen „európai irányultságú és reformpárti”, ha előbbre akar jutni az integrációs folyamatban. Bejelentette, hogy április végén Belgrádba látogat.

Kos szerint a csatlakozás továbbra is érdemalapú

Arra a kérdésre, hogy biztosítható-e egyensúly a Nyugat-Balkán és Ukrajna, illetve Moldova integrációs folyamatai között, Kos hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozás mindenekelőtt „érdemalapú folyamat”.

– Egyetlen ország sem marad ki. Határozottan elkötelezettek vagyunk, hogy mindannyiukat eljuttassuk az Európai Unióba. De természetesen ragaszkodunk az érdemekhez

– jelentette ki. Emlékezetes, hogy Ursula von der Leyen is ugyanerről az „érdemalapú folyamatról” beszélt Ukrajna kapcsán.

– Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

A két brüsszeli bürokrata véleménye a gyorsított csatlakozást illetően is megegyezik.

– Ugyanezt tesszük Ukrajnával is. Felgyorsítjuk az ország integrációját az egységes piac több területére is, még a tagság előtt. Mert a biztonsági garanciák nem lehetnek csupán katonai természetűek. A bővítés a biztonsági garanciák politikai eszköze. Ezeknek gazdasági erőre és biztos energiaellátásra is kell épülniük. Bármilyen új kezdeményezést is dolgozunk ki Ukrajnával a gazdasági és beruházási kapcsolatok mélyítése érdekében, azokat minden más tagjelölt ország esetében is meg fogjuk fontolni

– fogalmazott Kos a Balkán Fórumon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen ennek a gyorsított piaci integrációnak a veszélyeiről beszélt a Közép-európai Csúcstalálkozón.

A brüsszeli elit tagjai közül szinte mindenki hasonlóan vélekedik. Az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier egy sajtótájékoztatón, a European Pravda újságírójának kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bővítési folyamata kiemelt prioritás az Európai Bizottság számára, és Ukrajna folyamatosan halad az EU-tagság felé, különösen azzal, hogy a bővítések történetében a legmagasabb átvilágítási ütemet mutatja.

– Valóban, amit elmondhatok, hogy a bővítés továbbra is a jelenlegi Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritása. 2024 júniusában megnyitottuk a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ukrajna pedig folyamatosan halad előre az EU-tagság felé. Jelenleg éppen azon a szakaszon vagyunk, hogy végigvesszük a különböző uniós klaszterek kétoldalú átvilágítását

– mondta.

– Ukrajna esetében gyorsított eljárást alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy az átvilágítás olyan sebességgel zajlik, amilyet korábban még soha nem láttunk. Az Európai Bizottság szakértői is szorosan együtt dolgoznak az ukrán partnerekkel annak érdekében, hogy ez a folyamat a lehető leggyorsabban haladhasson

– tette hozzá Mercier.

Magyarország nélkül nem lehet dönteni a kérdésben

Minden egyes csatlakozási lépéshez az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Kos szerint jelenleg 14 tagállam támogatja az egyhangúság eltörlését és a minősített többségi döntéshozatalra való áttérést, azonban még ezen változáshoz is konszenzusra van szükség.

– Majd meglátjuk, hogy hamarosan többen is csatlakoznak-e ehhez

– tette hozzá a biztos. 

Azonban az ukrán gyorsított csatlakozásnak rengeteg veszélye van. Az ukrán korrupció, az országban jelen lévő szervezett bűnözés és a hatalmas gazdasági teher, amit Ukrajna az EU-nak és így Magyarországnak jelentene, rengeteg kárt okozhat mind az uniónak, mind hazánknak.

Borítókép: Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa (Fotó: AFP)