A biztos a European Newsroom által közzétett interjúban elmondta, hogy reméli, hogy Moldova és Ukrajna még a 2025 júniusáig tartó lengyel uniós elnökség ideje alatt megkezdheti a tárgyalások első szakaszának megnyitását. Szavai egybecsengenek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének véleményével, aki szintén Ukrajna gyorsított csatlakozásáról beszél.
Fotó: AFP
Az Ukrajna pártján álló Kos szemét szúrja Magyarország
Kos bizakodóan nyilatkozott arról is, hogy sikerülhet megoldást találni Magyarország vétójára, amelyet a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete miatt emeltek Ukrajna csatlakozása ellen. Miközben Ukrajna és Moldova gyors ütemben halad az EU-tagság felé, a Nyugat-Balkán országai már évtizedek óta várnak a csatlakozásra. Észak-Macedónia a volt Jugoszlávia tagállamai közül elsőként kezdte meg az európai integrációt, ám belpolitikai problémák és különösen szomszédos uniós tagállamok blokádjai miatt továbbra is a folyamat elején tart.
Az ország kormánya garanciákat kér arra, hogy a jövőben ne akadályozzák kétoldalú viták az integrációs előrehaladást, de Kos ilyen garanciát nem adott, bár megértését fejezte ki a frusztrációval kapcsolatban.
A biztos ezzel szemben kiemelte, hogy Montenegróval a tárgyalásokat akár 2026 végéig lezárhatják, míg Albánia 2027-re tűzte ki a folyamat befejezését.
Kos szerint Bosznia jöhet, de a szerbek még nem
Az EU továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina csatlakozása iránt, de egyre több brüsszeli tisztviselő fejezi ki aggodalmát az országot bénító belpolitikai blokádok miatt, amelyek akadályozzák a szükséges reformokat és veszélybe sodorják az uniós perspektívát.
– Valószínűleg én lennék a világ legboldogabb embere, amikor végre megkezdhetjük a tárgyalásokat Boszniával. Nagyon megérdemlik, a bosnyák nép megérdemli ezt
– mondta Kos. A biztos felszólította Szerbia új, még megerősítésre váró kormányát, hogy legyen „európai irányultságú és reformpárti”, ha előbbre akar jutni az integrációs folyamatban. Bejelentette, hogy április végén Belgrádba látogat.
Kos szerint a csatlakozás továbbra is érdemalapú
Arra a kérdésre, hogy biztosítható-e egyensúly a Nyugat-Balkán és Ukrajna, illetve Moldova integrációs folyamatai között, Kos hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozás mindenekelőtt „érdemalapú folyamat”.
– Egyetlen ország sem marad ki. Határozottan elkötelezettek vagyunk, hogy mindannyiukat eljuttassuk az Európai Unióba. De természetesen ragaszkodunk az érdemekhez
– jelentette ki. Emlékezetes, hogy Ursula von der Leyen is ugyanerről az „érdemalapú folyamatról” beszélt Ukrajna kapcsán.
– Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
A két brüsszeli bürokrata véleménye a gyorsított csatlakozást illetően is megegyezik.
– Ugyanezt tesszük Ukrajnával is. Felgyorsítjuk az ország integrációját az egységes piac több területére is, még a tagság előtt. Mert a biztonsági garanciák nem lehetnek csupán katonai természetűek. A bővítés a biztonsági garanciák politikai eszköze. Ezeknek gazdasági erőre és biztos energiaellátásra is kell épülniük. Bármilyen új kezdeményezést is dolgozunk ki Ukrajnával a gazdasági és beruházási kapcsolatok mélyítése érdekében, azokat minden más tagjelölt ország esetében is meg fogjuk fontolni
– fogalmazott Kos a Balkán Fórumon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen ennek a gyorsított piaci integrációnak a veszélyeiről beszélt a Közép-európai Csúcstalálkozón.
