Részleteket továbbra sem tudni, de a tervezet szerint Ukrajna a szokásos procedúra helyett öt év alatt kaphatná meg az uniós tagságot, amely azon túl, hogy nem korrekt a csatlakozásra váró országokkal szemben, akik hosszú idő óta várnak a felvételre, számos, jelentős költséget generál – emelte ki egy minapi rendezvények Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Siklósi Péter – a Világgazdaság tudósítása szerint – jelezte: az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területeket alapul véve 29-30, a teljes ország lakosságszámát figyelembe véve akár 39-40 milliós országról beszélünk. Ezzel a népességszámmal, csatlakozás esetén az Európai Unió ötödik-hatodik legnépesebb országává válnának, olyan változásokat indukálva ezzel, amelynek végén nem ismernénk rá az EU-ra.
Nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy számos jelentős gazdasági, pénzügyi következménye lenne a gyorsított csatlakozásnak. A csatlakozás becsült költségeihez tartoznának a következők: Ukrajna újjáépítésének és fenntartásának költségei, amelyek teljes egészében az Európai Unióra hárulnának. Az ukrán belső biztonság fenntartásának költségvonzatai,az ukrán elnök által egymilliósra becsült hadsereg újrafelfegyverzésének pénzügyi terhei, az ukrán kormány hitelképességét érintő támogatások további folyósítása. Továbbá a csatlakozás után az uniós kohéziós alap és a közös mezőgazdasági alap Ukrajna felé irányuló támogatásai, a tervezett, a tagállamok GDP-jével arányosan fizetendő 0,25 százalékos úgynevezett kötelező hozzájárulás költségei, valamint az ukrán támogatáshoz hiányzó összeg miatti uniós hitelfelvétel.
A csatlakoztatás első öt évére vonatkozó teljes költség két és fél ezermilliárd euró lenne, amely az EU éves költségvetésének 12 és félszerese.
Magyarországra ebből 48,1 milliárd euró jutna, ami minden egyes főre kétmillió forintos terhet róna. A magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedne el a kieső közös agrárpolitikai források miatt, mindez egy átlagos magyar gazda számára 3,2 millió forintos kiesést jelentene.
A kerekasztal-beszélgetésen Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – John Lukács Intézet Stratégiai jövők programjának vezetője is megerősítette: az Európai Uniónak akár ezermilliárd eurót is be kellene fektetnie az ukrán csatlakozásba, amely már a saját gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti. A biztonságpolitikai szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a háború elhúzódhat akár 2025 végéig vagy még tovább, a konfliktus befagyása vagy lezárása nélkül pedig a csatlakozás precedens nélküli lenne.
A szakértők egyetértettek abban:
nem az a kérdés, hogy Ukrajna felkészült-e a csatlakozásra, hanem az unió felkészült-e Ukrajnára?
Szerintük az Európai Unió az utóbbi években egyre inkább elszakad a realitásoktól. Ez tapasztalható az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatos hozzáállásában is. Kellenek a célzott támogatások Ukrajnának és hosszú távon nem kérdés, hogy lehet helye az Európai Unióban, ám mindez jelentős időbe, akár évtizedekbe is telhet. Az integrációval kapcsolatos határozatnak viszont a józan észre és a szakpolitikai racionalitásra kell épülnie, nem pedig a jelenleg tapasztalható érzelmi döntésekre – hangsúlyozzák.
A Világgazdaság cikke további részletekkel itt olvasható:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/ukran-csatlakozas-eu-belepes
