2025 áprilisa
Elhunyt a pápa, mintegy másfél milliárdnyi katolikus lelki és szellemi vezetője. A világ egy pillanatra megállt és gyászolt. A szentatya egyházfőként ugyanaz maradt, mint fiatal papként, püspökként és bíborosként. Hitt az emberben, az egyszerűségben. A szegény embereket támogatta egész életében. Temetésekor a szegények, a börtönben lévők is búcsúztatták.
A mai világban, amikor a morál mélyponton van, kiemelten fontos az egyházak szerepe. A keresztény egyházak között a vezető szerepet, a legnagyobb létszámot a katolikus egyház testesíti meg. Reméljük, hívők és nem hívők egyaránt, hogy Ferenc pápa élete példa és egyre több követőre talál.
Németország a kormányalakítás lázában él. A két vesztes párt, a CDU/CSU és az SPD alakíthat koalíciós kormányt. Ennek feltétele, hogy az SPD tagsága megszavazza azt. A szavazás hamarosan zárul. Ha a válasz nemleges lesz – ennek valószínűsége, figyelembe véve az óriási nyomást, kicsi – de ha ez bekövetkezne, Németország második világháború utáni történelmének legsúlyosabb válságába kerülne.
Zelenszkij ukrán elnök mindent megtesz, hogy a kapcsolatokat az USA-val, Trump elnökkel javítsa. A február végi szerencsétlen washingtoni tárgyalás után heteket késik az amerikai–ukrán megállapodás aláírása a ritkaföldfémek közös hasznosításáról.
Az ukrán elnök mindenkinél azzal érvel, hogy az agresszor Oroszország és a világ így álljon a konfliktushoz. Ez a stratégia Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália és Kanada esetében sikeres, az amerikai vezetés azonban felelősként tekint Ukrajnára is. Az USA továbbra is az oroszokat tekinti stratégiai partnerének.
Ukrán hivatalos adatok szerint – amelyek nyilvánvalóan nem valósak – az orosz élőerő-veszteség 950 000 fő. Megsemmisült 10 703 orosz harckocsi, 22 315 páncélozott szállító harcjármű, 26 895 tüzérségi eszköz, 1372 rakéta-sorozatvető, 320 repülőgép, 335 helikopter, 33 779 pilóta nélküli repülőeszköz, 28 hadihajó és egy tengeralattjáró.
Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök felháborodott azon, hogy az amerikai béketervezet szerint Ukrajna területeket veszítene el és nem lehet a NATO tagja. Arról elfelejtkezett, hogy három évvel ezelőtt, a háború első napjai után ő állt az orosz–ukrán megállapodás útjába, amikor – még aktív miniszterelnökként – Kijevbe repült és megakadályozta az ukránok számára a mainál sokkal előnyösebb megállapodást.
Mark Rutte, a NATO főtitkára próbál nem állást foglalni a transzatlanti, most már állandósuló vitákban, Kaja Kallas, a korábbi észt miniszterelnök, jelenleg az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozza, hogy Trump elnök politikája a Krímmel kapcsolatban nehezíti a megállapodást.
A főképviselő asszony mindössze azt felejti el, hogy a következő majdnem négy évben Trump lesz az USA elnöke, és az amerikaiak nélkül, Európa segítségével együtt, Ukrajna csupán hetekig vagy hónapokig képes szembeszállni az oroszokkal, utána összeomlik. Annak következményei sokkal súlyosabbak lennének a mai helyzetnél.
Európa döntő része vakon, feltételek nélkül támogatja Ukrajnát. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán határok kérdése nem lehet vita tárgya. (Erről is a történelem fog ítéletet mondani.) Litvánia százötven útvonalat biztosít a főváros 540 000 lakosának az evakuálására. A vilniusi kormány bejelentette, hogy a jövőben orosz származású litván állampolgárok nem tanulhatnak a katonai akadémián. Dánia 17 milliárd forintnyi összegért biztosít tüzérségi lőszereket Kijev számára. Közben Koppenhágában olyan döntés született, hogy dán megfigyelőket küldenek Ukrajna nyugati területeire, megfigyelni a drónokkal vívott háborút.
A lengyelek és a románok – mindketten az USA szoros szövetségesei – Brüsszellel szemben közölték, hogy semmilyen körülmények között nem fognak a háborús térségbe békefenntartó csapatokat küldeni.
Közben az élet minden területén folytatódik a korrupció Ukrajnában. Kiderült, hogy a hadsereg beszerzésein milliárdokat loptak el. A sajtó csak aranytojás-akcióról ír, mivel a tojások beszerzési ára a bolti ár sokszorosa volt. A gyümölcsöké a bolti ár alatt volt, de gyümölcsöt soha nem vettek.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Kijevben bejelentette, hogy az Északi Áramlat nem fog újra elindulni (a német vezetés egy része a működtetést követeli), és azt ígéri, hogy Ukrajna már 2030 előtt, gyorsított eljárás keretében, teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Az, hogy Ukrajna semmilyen felvételi követelménynek nem felel meg, az elnök asszony számára nem szempont.
A moldovai vezetés közölte, hogy az ország négy éven belül az unió teljes jogú tagja lesz. Kiderül…
Az EU vezetése felszólította a tagállamait, hogy ne vegyenek részt a május 9-i, győzelem napi moszkvai ünnepségeken. Aki akar, menjen ünnepelni Kijevbe.
Japán a befagyasztott orosz vagyon hozadékából hárommilliárd dollár kölcsönt adott Ukrajnának. Oroszország tiltakozott.
Párizsban találkoztak a nyugati világ vezetői, hogy egyeztessenek az ukrán háború kérdésében. A tárgyalásokról az amerikai külügyminiszter értesítette Moszkvát. Mivel az ukrán delegáció az amerikai béketervet nem volt hajlandó elfogadni, az USA külügyminisztere, Rubio nem ment el a következő, londoni egyeztetésre. Ezek után a francia és a német külügyminiszter is lemondta az útját. A találkozóra gyakorlatilag szakértői szinten került sor.
Az orosz–ukrán fronton az oroszok lassan, de biztosan mennek előre. A kurszki kiszögellést teljesen visszafoglalták. Ukrajna kimerült, tartalékai gyakorlatilag már nincsenek. Az oroszoknál a kiképzett tartalék 200 000 fő. Moszkva úgy számol, ha a harcok folytatódnak, késő tavasszal–kora nyáron nagyszabású támadást fog indítani.
Az oroszok számára az amerikai béketerv, tárgyalási alapként, elfogadható. Az oroszok követelése a Krím félsziget, a Donbasz négy megyéje, Ukrajna nem lehet a NATO tagja, nem lehet atomfegyvere és Zelenszkij nem töltheti be az államfői tisztséget.
Ukrajna gáztartalékai minimálisak. Hatmilliárd köbméterre lenne szüksége, de az ország fizetésképtelen. Oroszország részint az ukrán támadások miatt, amelyek a gázvezetékeket érték, részint a gázelosztó állomások megtámadása miatt, nem szállít gázt sem Ukrajnának, sem Ukrajnán keresztül.
Eltemették Ferenc pápát. A Vatikánban néhány nap múlva megválasztják az új egyházfőt. Az életnek folytatódnia kell.
Németországban eldől, hogy lesz-e nagykoalíció.
A transzatlanti kapcsolatokban bekövetkezett feszültség új világhelyzetet teremtett. Kína számára is.
A szerző biztonságpolitikai szakértő
