Karácsonyék a drogprevencióra szánt pénzekkel tömködik az LMBTQ-lobbit

A fővárosban a fiatalok drogprevenciója háttérbe szorul, az ártalomcsökkentő források eloszlása pedig aránytalan – jelentette ki Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igaztatója a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum legutóbbi éves beszámolója alapján. A szakember hangsúlyozta: a gyermekekkel, kamaszokkal, fiatal felnőttekkel végzett korai megelőző munka továbbra is alulfinanszírozott és szervezetileg gyenge, holott a drogprevenció elsődleges terepe nem az utcán, hanem az iskolában, a fiatalok mindennapi környezetében van. Szerinte a Karácsonyék által támogatott csoportok a budapesti népesség nagyon kis hányadát teszik ki, miközben a források arányaiban jócskán meghaladják ezeknek a szervezeteknek a társadalmi súlyát.

Karácsonyék téves megközelítése

Hozzátette, a pályázati eredményeket olvasva kirajzolódik egy olyan drogpolitikai fókusz, amely a legmagasabb kockázatú, legsúlyosabb élethelyzetű csoportokra koncentrál, ugyanakkor háttérbe szorítja azt a tényt, hogy 

a drogprevenció elsődleges terepe nem az utcán, hanem az iskolában, a fiatalok mindennapi környezetében van.

A BKEF dokumentuma utal erre, amikor megjegyzi, hogy a prevenciós munkacsoport aktivitása gyenge, részben a finanszírozás hiánya és az ellehetetlenült jogszabályi környezet miatt, a márciusi ülésen pedig a harmincból csupán tíz szakember vett részt. Ez már önmagában komoly figyelmeztetés: a fiatalokkal történő megelőző munkában rendszerhiányok mutatkoznak. Miközben a balliberális vezetésű főváros komoly figyelmet és pénzügyi támogatást fordít az éjszakai szórakozóhelyekre és a biztonságosabb partikultúra kialakítására – például a Budapesti Biztonságos Éjszakai Élet Munkacsoport megalakulásával, amely többször ülésezett és szervezett kampányokat a szórakozóhelyeknek –, addig 

a gyermekekkel, kamaszokkal, fiatal felnőttekkel végzett korai megelőző munka továbbra is alulfinanszírozott és szervezetileg gyenge.

A dokumentum elismeri, hogy az iskolai prevenciós programokat működtető szakembereket nehéz mozgósítani, és az is világos, hogy a megelőzésre fordított erőforrások a töredékét teszik ki az ártalomcsökkentő szolgáltatásokra költött összegeknek. A Drogprevenciós programok támogatása Budapesten 2025 pályázaton ugyan volt két fiatalokra fókuszáló program, de ezek összesen öt, különféle szervezetekkel teli mezőnyből kerültek ki, és a kiírás maga is hangsúlyozottan a „magas kockázatnak kitett” csoportokon tartotta a fókuszt, nem a széles, általános iskolai prevenciós mezőn – ismertette Téglásy Kristóf.

A főváros inkább tüzet oltana, mint megelőzne

A DKI stratégiai igazgatója úgy vélte: a kérdés az, hogy milyen drogpolitikát szeretne Budapest. „Olyat, amely tüzet olt – és ezzel gyakran a legsúlyosabb, legkilátástalanabb helyzetekben próbál apró javításokat elérni –, vagy olyat, amely hosszú távon csökkenti a droghasználat előfordulását azáltal, hogy a teljes fiatal generációt proaktívan, korán és hatékony módszerekkel éri el?” – kérdezte, hozzáfűzve, hogy szerinte a dokumentumból inkább az első változat rajzolódik ki.

A hajléktalan szerhasználók ellátására szakmaközi ajánlás készül, intenzív utcai megkeresés zajlik, az LMBTQ-szervezetek pedig célzott szolgáltatásokat kapnak. – Ez mind fontos, de a domináns fókusz egy olyan társadalmi kisebbségre irányul, amely – bár sérülékeny – mégis kis méretű Budapest egészéhez képest. Eközben a főváros több mint 300 ezer 25 év alatti lakosának drogprevenciós támogatása arányaiban marginális helyet kap – világított rá a szakember.

Téglásy Kristóf leszögezte: az iskolai szociális segítők képzése jó irány, viszont ezek a műhelyek néhány tucat résztvevőt mozgatnak meg, miközben a probléma tömeges. A fiatalok prevenciójának nem projektszinten, hanem rendszerszinten kellene megjelennie. A megelőzés hatékonysága akkor lenne valódi, ha a 10-18 éves korosztály mindennapjaiba beépülne, nem kizárólag szórakozóhelyi kampányok formájában jelenne meg. 

Most az ártalomcsökkentő források eloszlása aránytalan és a fiatalok prevenciója háttérbe szorul.

A BKEF 2025-ös munkájáról szóló tájékoztató szakmailag alapos, azonban a felhasznált források megoszlása alapján egy olyan drogpolitikai irány rajzolódik ki, amely a megelőzés helyett az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. Ez nemcsak hogy szembemegy a nemzeti drogellenes stratégia alapvető irányaival, de alapjaiban téves szakmai megközelítésen nyugszik. A budapesti fiatalok széles köre azonban ennél többet érdemel: valódi, korai, rendszerszintű prevenciót – értékelt a szakember.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Hatlaczki Balázs)