Ezzel kapcsolatban Szilágyi Mátyás úgy fogalmazott:
Nem jellemző, sőt, idegen az Európai Unió eljárásrendjétől az, hogy egy országot úgy kezdjenek el integrálni, hogy közben a csatlakozási feltételek teljesítése még távol áll a valóságtól.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozási folyamat mindig alapos, fejezetekre bontott tárgyalási rendben zajlik:
Ez a különböző tárgyalási fejezeteken megy végig annak logikai sorrendjében, és folyamatos monitorozással történik. Vizsgálják, hogy az adott tagjelölt ország mennyire képes elfogadni az egészen részletekbe menő piaci és gazdasági feltételeket.
Az uniós törekvések szerinte példa nélküliek a kérdést illetően.
Példátlan kezdeményezés minden szempontból, és nagyon erősen politikailag motivált, kifejezetten egy politikai bővítést előfeltételez
– fogalmazott.
Magyarország mondja ki azt, amit mások gondolnak
Bár az uniós intézményekben jelenleg csak Magyarország áll ki nyíltan a gyorsított csatlakozás ellen, Szilágyi Mátyás szerint ezzel az állásponttal hazánk nincs egyedül, azonban mások nem mernek nyíltan állást foglalni a kérdésben.
Magyarország megtestesít számos olyan problémát, kifogást, ellenvéleményt, ami jó pár európai uniós tagországnak is a sajátja
– szögezte le a szakértő.
Az, hogy melyik tagország milyen mértékben nyilvánítja ki a problémát, az nagyon sok mindentől függ, például a kormányok pártszínezete, uniós frakcióhoz tartozása is befolyásolja ezt
– tette hozzá. A gazdasági érdekellentétek már korábban is megmutatkoztak.
Az ukrán gabonaexport, illetve az Európán keresztül történő szállítás kiváltott egy kisebb agrárforradalmat több tagállamban
– emlékeztetett. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában „rendkívül kemény, kőkemény gazdatiltakozásokat” váltott ki, mivel kiderült, hogy „nemcsak tranzitról volt szó, hanem helyi, azonnali értékesítésről is”. Szilágyi szerint ez már előjele volt annak, hogy az EU belső piacai nincsenek felkészülve egy ilyen, minőségében bizonytalan és mennyiségében is jelentős agrárbeáramlásra.
A rendkívül nagy mennyiségű és az EU-s szabványoknak nem megfelelő minőségű termények súlyos piaci torzulásokat okozhatnak
– figyelmeztetett.
Ukrajna még közelében sincs a csatlakozási feltételeknek
Szilágyi Mátyás szerint jelenleg nemcsak politikai, hanem jogi és gazdasági értelemben sincs realitása Ukrajna gyorsított csatlakozásának.
Nem megy ez ilyen gyorsan. A mindenfajta jogi és egyéb eljárások végigvitele időigényes, és végső elfogadás szükséges a tagállamok, sőt sok esetben a nemzeti parlamentek részéről is
– fogalmazott.
Komoly esély van rá, hogy lesznek olyan nyugati tagállamok, ahol elképzelhetetlen lenne a nemzeti parlament támogatása
– jegyezte meg. A politikai támogatottság hátterében szerinte részben ideológiai, részben gazdasági motivációk állnak.
Az ukrán fél támogatása és a háború meghosszabbítása egyfajta ideológiai ütőkártya, identitásképző tényező a fősodratú politikai irányzatok számára
– hívta fel a figyelmet Szilágyi Mátyás.
Bizonyos üzleti köröknek is fontos érdeke fűződik a háború fenntartásához, különösen a hadiipari érdekeltségekhez, amelyek az utóbbi két évben kezdtek újra erősödni
– mondta.
Trump békepolitikája áttörést hozhat
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump békepárti álláspontja okozhat-e fordulatot Európában, Szilágyi így válaszolt:
Mindenképpen egy nagy esélyt jelent a megváltozott amerikai kormányzat, amelyik egy békepárti álláspontra helyezkedik, és elindított egy tárgyalási offenzívát.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai szövetségesek részéről megnyilvánuló szándék a háború elnyújtására természetesen gátolja ennek az új irányvonalnak a megvalósulását. Szerinte a hadiipari potenciál és az újraélesztett ipari kapacitások ugyan indokoltak lehetnek, de a béke az első számú érdek, és a gazdaság is csak békés környezetben tud fejlődni.
A kisebbségi jogok kérdése kulcstényező
Szijjártó Péter a CES-konferencián a kárpátaljai magyarság helyzetét is megemlítette. A kutató szerint van esély a javulásra, de ehhez komoly feltételek teljesítése szükséges.
Mi abban bízunk, hogy együttműködési hajlandóság lesz az ukrán fél részéről, különösen a kisebbségi jogok terén
– mondta.
A háborús helyzet természetes módon hátráltatja a jogállamiságot, jelenleg hadiállapot van, ami sok jogkorlátozással jár
– fogalmazott. Ebből szerinte csak úgy lehet kikerülni, ha megszűnik a hadiállapot, és elindul egy folyamat a teljes körű jogállamiság visszaállítása felé. A kárpátaljai magyarság jogainak teljes körű visszaállítását is szorgalmazta:
Vissza kell állítani az anyanyelvi oktatást óvodától az egyetemig, engedélyezni kell a nyelvhasználatot a hivatalos és a magánéletben, a nemzeti szimbólumok használatát, és biztosítani kell a politikai képviselet jogát is.
Pozitív példaként említette, hogy az elmúlt héten sikerült megnyitni a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőt, és remélhetőleg beindul a Beregszász–Budapest vasútvonal is. Hangsúlyozta, hogy ezekkel párhuzamosan kell visszaállítani a kisebbségi jogokat, amelyek elengedhetetlen feltételei a csatlakozási folyamatnak. Hozzátette, hogy Magyarországnak és a kárpátaljai magyar kisebbségnek is érdeke, hogy Ukrajna felzárkózzon az uniós normákhoz.
Magyarországnak természetesen érdeke az, hogy Ukrajna a valóságban is, ne csak papíron, ne csak a brüsszeli bizottság által kipipálva, ténylegesen teljesítse az EU-csatlakozás, az integrációs felkészülés feltételeit. Ehhez azonban alapos és kitartó munkára, sokrétű reformokra, a szisztematikus korrupció lényegi visszaszorítására, a nemzeti kisebbségi jogok maradéktalan visszaállítására és számos kereskedelmi területen kiegyenlítő-felzárkóztató mechanizmusokra van szükség, amely egy hosszú távú program. És akkor még nem is beszéltünk az igazságszolgáltatási rendszer átfogó reformjáról. Mindebben nagyon fontos az EU, a tagállamok részéről tapasztalatokkal segíteni Ukrajnának, de ez a folyamat persze nem egy-két esztendő lesz
– fogalmazott. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy Ukrajna teljesítse az EU nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elvárásait.
A koppenhágai kritériumokat teljesíteni kell, és az Európa Tanács kulcsfontosságú dokumentumai, például a regionális nyelvek chartája vagy a nemzeti kisebbségi keretegyezmény alapján is vissza kell állítani a korábban meglévő jogokat
– zárta gondolatait Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)
