Zelenszkij nem tud elszámolni a kapott támogatásokkal

A világ egyik legnagyobb háborús támogatási csomagja, az Egyesült Államok által Ukrajnának folyósított 182,8 milliárd dolláros segélycsomag sorsa továbbra is rejtélyekkel terhelt. A Newsmax amerikai hírtelevíziónak adott interjújában maga Kyrylo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője is elismerte, hogy nem világos, hová lett a pénz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén nem tudja, hogy hová lett a támogatások nagyja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború kitörését követően Ukrajna hihetetlen mennyiségű pénzügyi és katonai támaogatást kapott, azonban ezekkel az összegekkel nem tud elszámolni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a pénz fele köddé vált.

Zelenszkij nem tud elszámolni a kapott milliárdokkal
Fotó: AFP

Ukrajna nem tud elszámolni a pénzekkel

Kyrylo Budanovot a Newsmax „American Agenda” című műsorában kérdezték a támogatásokról.

Ki kell derítenünk, hová ment a pénz, és hol kötött ki

– fogalmazott Budanov. A kijelentés súlyát növeli, hogy nem egy ellenzéki hang, hanem maga az ukrán állam egyik legmagasabb rangú biztonsági tisztviselője ismerte el, hogy az elszámoltathatóság minimuma sem teljesül.

Zelenszkij összevissza beszél, és nem tudja, hol a pénz

Volodimir Zelenszkij elnök azt állította, hogy Ukrajna mindössze 75 milliárd dollárt kapott kézhez az Egyesült Államoktól. Ez szinte azonnal lavinát indított el Washingtonban. Ha csak 75 milliárd érkezett meg ténylegesen, akkor vajon mi lett a maradék legalább 100 milliárd sorsa? 

A Segélyellenőrzési Munkacsoport (Ukraine Oversight Interagency Working Group) adatai szerint a teljes összegből 83,4 milliárdot fizettek ki ténylegesen, míg 96,6 milliárd dollárt csak lekötöttek vagy még el sem költöttek, és 2,7 milliárd már elévült.

Zelenszkij korábbi kijelentése, miszerint a 177 milliárd dollárból csak 75-tel tudnak elszámolni, már a magyar sajtóban is megjelent, és komoly kételyeket vetett fel az ukrán vezetés szavahihetőségével kapcsolatban. Később az elnök az összegek jelentős részéről azt állította, hogy „nem látta őket”, vagyis gyakorlatilag beismerte, hogy fogalma sincs, mi lett az amerikai segélyek sorsa.

Budanov szerint nem is ők tüntették el a pénzt

Budanov a Newsmaxnak adott nyilatkozatában világossá tette, hogy szerinte nem lehet minden pénz eltűnéséért Ukrajnát okolni. 

Lehet, hogy nem is Ukrajnában van a gond. Meg kell vizsgálni, ki kapta valójában a megrendelt hadianyagot, milyen áron, és hogy mely országokon keresztül folyt az ügylet

– mondta. Ezzel lényegében az Egyesült Államokat és a fegyvergyártókat tette felelőssé, és azt állította, hogy mindenki csak „Ukrajnával takarózik”, de a valóságban más szereplők lehettek a fő kedvezményezettek. Ez az érvelés korántsem új. A Magyar Nemzet cikkei korábban is rámutattak, hogy a Biden-adminisztráció alatt segélyként utalt dollármilliárdok jelentős része valójában visszakerülhetett az Egyesült Államokba, méghozzá államkötvényeken keresztül, vagyis Ukrajna a támogatásokat nem fegyverre vagy élelmiszerre, hanem amerikai adósságfinanszírozásra költötte.

Budanov szerint Zelenszkij nem diktátor

Budanov a beszélgetés során Donald Trump egyik kijelentésére is reagált. 

Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért az elnök a háborúra hivatkozva elhalasztotta a választásokat. Budanov szerint ez politikai ügy, de hozzátette, hogy nem látja magát egy diktatúra szolgálatában.

Zelenszkij 2024 végén felfüggesztette a választásokat, és ezzel lényegében korlátlan hatalmat gyakorol az ország felett.

A független pártokat és médiumokat korlátozó intézkedések miatt több nyugati szakértő is bírálta Ukrajnát, és többen kétségbe vonták az ország demokratikus elköteleződését.

Washington egyre idegesebb

Az Európai Unió a 2022-ben elindított csatlakozási folyamat során hét feltételt szabott Ukrajna elé, ezek közül a korrupcióellenes intézkedések teljesítése volt az egyik legfontosabb. Azóta azonban alig történt érdemi előrelépés. Az Európai Számvevőszék szerint az országban rendszerszintű korrupció van, különösen a hadseregben, a közbeszerzések területén és a bíróságokon.

Mindeközben az amerikai kongresszusban is egyre több törvényhozó követeli az ukrajnai segélyek felfüggesztését, amíg Kijev nem számol el tételesen az eddig kapott forrásokkal.

Budanov szerint már egy éve jártak Kijevben amerikai tisztviselők, akik „elfogadható” következtetéseket vontak le, ám nem világos, milyen adatok alapján, hiszen maga az ukrán hírszerzés vezetője is elismerte, hogy nem tudják követni a pénzek útját.

A segélyekből finanszírozzák a luxust

A pénzügyi átláthatatlanság nemcsak strukturális problémákat vet fel, de egyre gyakrabban társul látványos fényűzéssel is. Ahogy azt lapunk korábban megírta, Zelenszkij felesége, Olena Zelenszka több alkalommal is feltűnt luxusmárkák üzleteiben, miközben férje támogatásokért lobbizott Washingtonban. 

A kontraszt a fronton eleső katonák áldozata és a politikai elit fényűző életmódja között sok ukrán számára is felháborító.

Összeomlott az ukrán narratíva

Ha egy ország katonai hírszerzésének vezetője nyilvánosan kérdezi meg, hogy hová tűnt az országba ömlő nemzetközi támogatás, az több mint figyelmeztetés. 

Az ukrán vezetés által sulykolt narratíva, miszerint minden segély rendeltetésszerűen hasznosul, és a korrupciót csak az orosz propaganda felnagyítása teszi láthatóvá, összeomlani látszik.

Az ukrán állam ma már nemcsak a keleti fronton vív harcot, hanem saját árnyéka ellen is. Egyre nehezebb lesz meggyőzni a nyugati szövetségeseket, hogy újabb milliárdokat küldjenek egy rendszernek, amely maga sem tudja, hová lett az előző csomag.

Az uniós csatlakozással átjutna a határon az ukrán korrupció és bűnözés

Az orosz–ukrán háború alatt Ukrajnába özönlő nyugati fegyverek nyomon követése mára lehetetlenné vált. A Zelenszkij-féle kormányzat ugyanis már a háború előtt sem rendelkezett átfogó fegyvernyilvántartással, a háború kitörése óta pedig a helyzet tovább romlott. Szakértők szerint Ukrajna könnyen a világ egyik legnagyobb illegális fegyverpiacává válhat a konfliktus lezárultával, hasonlóan a délszláv háborúk utáni állapotokhoz.

A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés szakértője szerint jelenleg senki sem tudja pontosan, mennyi fegyver maradt az ukrán lakosságnál vagy került bűnszervezetekhez. A szervezet egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy ezek a fegyverek a háború után nagy számban áramolhatnak ki Európába, Afrikába, de akár a Közel-Keletre is, komoly biztonsági kockázatot teremtve az egész kontinensen.

A bűnszervezetek már felkészültek

A Nyugat-Balkán illegális fegyverpiacai, különösen Szerbiában és Boszniában, már most érzékelhetően reagáltak az ukrán háború fejleményeire. A fegyverárak emelkednek, a kereslet nő, és a balkáni feketepiacok készen állnak az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen fegyverszállítmányokra. 

A szerb hatóságok ugyan komoly erőfeszítéseket tesznek a fegyverbeszolgáltatás terén, de az ukrán vonal kiszámíthatatlan veszélyt hordoz. Az Ukrajnából érkező bűnözői csoportok már most is jelen vannak a határ közelében. A Baloga-klán, amelynek több tagját is kitiltották az Európai Unióból, az ukrán rendvédelmi és vámszerveken keresztül épített ki befolyást. 

A klán vezetője, Viktor Baloga állítólag saját magánhadsereget tart fenn, és kapcsolatban áll Ukrajna egyik legismertebb oligarchájával, Igor Kolomojszkijjal is. A szervezett bűnözés már most átjárja Ukrajna gazdasági és politikai rendszerét.

A drogkereskedők is be akarnak jutni az uniós piacra

A Global Organized Crime Index szerint Ukrajna szintetikusdrog-piaca az elmúlt években robbanásszerűen növekedett. A háború következtében kialakult káoszt a kartellek és dílerek kihasználják, miközben a drogok eljutnak a fronton harcoló katonákhoz is. A katonai egységek tagjai a fizikai és pszichés terhelés miatt egyre nagyobb számban nyúlnak tudatmódosító szerekhez.

A drogkereskedelem logisztikáját szinte lehetetlen visszakövetni. Kis mennyiségeket postán, nagyobb szállítmányokat bűnszervezetek és magas rangú katonák közreműködésével juttatnak el a célállomásra. A Telegram-csatornákon zajló online értékesítés pedig új dimenziót nyitott a feketepiac számára.

Az ukrán EU-csatlakozás bűnözési hullámot hozhat

Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, az szervezett bűnözői csoportok, kartellek és illegális fegyverkereskedők számára nyitna szabad utat. A drogkereskedők már most terjeszkednek a szomszédos országokba, köztük Magyarországra is, és a háborúból visszatérő, munkanélkülivé váló, mentálisan instabil veteránok az alvilág számára kézenfekvő utánpótlást szolgáltatnak. Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz rengeteg veszélyt rejt magában, azonban ezekről jelenleg nem beszélnek Brüsszelben. Éppen ezért hazánkban véleménynyilvánító szavazás indul arról, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen-e.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)