Budanov szerint Zelenszkij nem diktátor
Budanov a beszélgetés során Donald Trump egyik kijelentésére is reagált.

Budanov a beszélgetés során Donald Trump egyik kijelentésére is reagált.
Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért az elnök a háborúra hivatkozva elhalasztotta a választásokat. Budanov szerint ez politikai ügy, de hozzátette, hogy nem látja magát egy diktatúra szolgálatában.
Zelenszkij 2024 végén felfüggesztette a választásokat, és ezzel lényegében korlátlan hatalmat gyakorol az ország felett.
A független pártokat és médiumokat korlátozó intézkedések miatt több nyugati szakértő is bírálta Ukrajnát, és többen kétségbe vonták az ország demokratikus elköteleződését.
Az Európai Unió a 2022-ben elindított csatlakozási folyamat során hét feltételt szabott Ukrajna elé, ezek közül a korrupcióellenes intézkedések teljesítése volt az egyik legfontosabb. Azóta azonban alig történt érdemi előrelépés. Az Európai Számvevőszék szerint az országban rendszerszintű korrupció van, különösen a hadseregben, a közbeszerzések területén és a bíróságokon.
Mindeközben az amerikai kongresszusban is egyre több törvényhozó követeli az ukrajnai segélyek felfüggesztését, amíg Kijev nem számol el tételesen az eddig kapott forrásokkal.
Budanov szerint már egy éve jártak Kijevben amerikai tisztviselők, akik „elfogadható” következtetéseket vontak le, ám nem világos, milyen adatok alapján, hiszen maga az ukrán hírszerzés vezetője is elismerte, hogy nem tudják követni a pénzek útját.
A pénzügyi átláthatatlanság nemcsak strukturális problémákat vet fel, de egyre gyakrabban társul látványos fényűzéssel is. Ahogy azt lapunk korábban megírta, Zelenszkij felesége, Olena Zelenszka több alkalommal is feltűnt luxusmárkák üzleteiben, miközben férje támogatásokért lobbizott Washingtonban.
A kontraszt a fronton eleső katonák áldozata és a politikai elit fényűző életmódja között sok ukrán számára is felháborító.
Ha egy ország katonai hírszerzésének vezetője nyilvánosan kérdezi meg, hogy hová tűnt az országba ömlő nemzetközi támogatás, az több mint figyelmeztetés.
Az ukrán vezetés által sulykolt narratíva, miszerint minden segély rendeltetésszerűen hasznosul, és a korrupciót csak az orosz propaganda felnagyítása teszi láthatóvá, összeomlani látszik.
Az ukrán állam ma már nemcsak a keleti fronton vív harcot, hanem saját árnyéka ellen is. Egyre nehezebb lesz meggyőzni a nyugati szövetségeseket, hogy újabb milliárdokat küldjenek egy rendszernek, amely maga sem tudja, hová lett az előző csomag.
Az orosz–ukrán háború alatt Ukrajnába özönlő nyugati fegyverek nyomon követése mára lehetetlenné vált. A Zelenszkij-féle kormányzat ugyanis már a háború előtt sem rendelkezett átfogó fegyvernyilvántartással, a háború kitörése óta pedig a helyzet tovább romlott. Szakértők szerint Ukrajna könnyen a világ egyik legnagyobb illegális fegyverpiacává válhat a konfliktus lezárultával, hasonlóan a délszláv háborúk utáni állapotokhoz.
A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés szakértője szerint jelenleg senki sem tudja pontosan, mennyi fegyver maradt az ukrán lakosságnál vagy került bűnszervezetekhez. A szervezet egyik vezetője arra figyelmeztetett, hogy ezek a fegyverek a háború után nagy számban áramolhatnak ki Európába, Afrikába, de akár a Közel-Keletre is, komoly biztonsági kockázatot teremtve az egész kontinensen.
A Nyugat-Balkán illegális fegyverpiacai, különösen Szerbiában és Boszniában, már most érzékelhetően reagáltak az ukrán háború fejleményeire. A fegyverárak emelkednek, a kereslet nő, és a balkáni feketepiacok készen állnak az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen fegyverszállítmányokra.
A szerb hatóságok ugyan komoly erőfeszítéseket tesznek a fegyverbeszolgáltatás terén, de az ukrán vonal kiszámíthatatlan veszélyt hordoz. Az Ukrajnából érkező bűnözői csoportok már most is jelen vannak a határ közelében. A Baloga-klán, amelynek több tagját is kitiltották az Európai Unióból, az ukrán rendvédelmi és vámszerveken keresztül épített ki befolyást.
A klán vezetője, Viktor Baloga állítólag saját magánhadsereget tart fenn, és kapcsolatban áll Ukrajna egyik legismertebb oligarchájával, Igor Kolomojszkijjal is. A szervezett bűnözés már most átjárja Ukrajna gazdasági és politikai rendszerét.
A Global Organized Crime Index szerint Ukrajna szintetikusdrog-piaca az elmúlt években robbanásszerűen növekedett. A háború következtében kialakult káoszt a kartellek és dílerek kihasználják, miközben a drogok eljutnak a fronton harcoló katonákhoz is. A katonai egységek tagjai a fizikai és pszichés terhelés miatt egyre nagyobb számban nyúlnak tudatmódosító szerekhez.
A drogkereskedelem logisztikáját szinte lehetetlen visszakövetni. Kis mennyiségeket postán, nagyobb szállítmányokat bűnszervezetek és magas rangú katonák közreműködésével juttatnak el a célállomásra. A Telegram-csatornákon zajló online értékesítés pedig új dimenziót nyitott a feketepiac számára.
Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, az szervezett bűnözői csoportok, kartellek és illegális fegyverkereskedők számára nyitna szabad utat. A drogkereskedők már most terjeszkednek a szomszédos országokba, köztük Magyarországra is, és a háborúból visszatérő, munkanélkülivé váló, mentálisan instabil veteránok az alvilág számára kézenfekvő utánpótlást szolgáltatnak. Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz rengeteg veszélyt rejt magában, azonban ezekről jelenleg nem beszélnek Brüsszelben. Éppen ezért hazánkban véleménynyilvánító szavazás indul arról, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen-e.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!