Európában jelen lévő illegális fegyverek egy része még mindig a Nyugat-Balkánról származik, annak ellenére, hogy az ottani háborúnak már több évtizede vége, s a szerb kormány keményen fellép az illegális fegyverkereskedelem ellen. Erről ír a Balkáni Biztonsági Hálózat oldala. A helyzet gyorsan változhat, ha véget ér a vérontás Ukrajnában, ekkor ugyanis temérdek nyugati fegyver kerülhet rossz kézbe. A Zelenszkij vezette ország nemcsak a korrupcióról és a helyi bűnbandákról híres, az ukránok már most komoly illegális fegyverkereskedelmi piacot építettek ki.
Nagy a kereslet a fegyverekre
A Balkánon még mindig nagy a kereslet a fegyverekre. A helyi feketepiacokon tapasztalható drágulásnak számos oka lehet a bosznia-hercegovinai politikai feszültségektől a montenegrói fegyverhiányon át a szerbiai helyzetig. Az illegális kereskedelem elsődlegesen továbbra is a délszláv háborúból származó fegyverek továbbadását jelenti a volt Jugoszlávia területén. A legtöbb illegális fegyver származási helye a szerbiai kragujevaci Zastava-gyár. A jugoszláv időkből származó pisztolyokat és revolvereket keresik leginkább, a második legfontosabb forrás pedig Albánia. Az ország katonai raktáraiból 1997-ben ellopott fegyverek mintegy hatvan százaléka még mindig a lakosság kezében van, állítják a szakértők. A nyugat-európai országokban jelen lévő illegális fegyverek harmadik forrása pedig a Horvátországban gyártott nyugati pisztolyok és puskák.
Az általunk Szerbiában megkérdezett középkorú szerb nő a neve elhallgatását kérve úgy fogalmazott, hogy átélt több háborút, de a biztonsági helyzet Európában most sem jó. Szinte felháborodva reagált arra a kérdésre, hogy zavarja-e, hogy sok a fegyver a lakosságnál. Mint mondta:
Nézzük meg, mi történik a Nyugaton: bárkit, bármikor megölhetnek, nem kell ahhoz pisztoly, elég egy kés.
Egy szabadkai magyar nő pedig szintén azt mondta, hogy Vajdaságban és Szerbiában már annyi mindent átéltek az elmúlt évtizedekben, hogy már semmin nem lepődik meg, de nem örül annak, hogy fegyverek vannak mindenhol, mert azok bármikor rossz kezekbe kerülhetnek.
Nem csak a katonáknak volt fegyverük a háborúkban
A lapunk által megkeresett történész leszögezte, a délszláv háborúkban rengeteg fegyver került civilek kezébe. Nagy Tibor emlékeztetett: nem szabad elfelejteni, hogy a titói Jugoszlávia a világ tíz legnagyobb fegyverexportőrének egyike volt, mielőtt ez a háború kirobbant, tehát volt mit kiosztani.
Amikor a háború kirobbant, akkor a harcoló felek saját civil lakosságukat is felfegyverezték. Tehát nem kellett katonának lenni ahhoz, hogy bárki fegyverhez jusson. Főleg a kézifegyverekről volt szó. A pisztolytól gyakorlatilag a vállról indítható páncéltörő rakétáig minden. Akik pedig bevonultak, úgy jutottak fegyverhez, ahogy csak akartak. Minden reggel megkapták a fegyvermennyiséget, és köztudott volt, hogy amit kaptál, azt visszavinni már nem szabad. Tehát azt vagy kilőtted, vagy valahová eltetted
– szögezte le a szakértő.
Nagy Tibor rámutatott: ez a térség egyébként is mindig kötődött a fegyverekhez, a második világháború után is rengeteg fegyver maradt magánkézben.
Ezek a fegyverek a mai napig ott vannak ezeknél az embereknél. Nekem ezzel kapcsolatban mindig az a montenegrói vicc jut eszembe, hogy véget ért a második világháború, és az öreg montenegrói kint ül a ház előtt, és egy német golyószórót tisztogat, takarítja, hozza rendbe, és a feleség odaszól neki, hogy öreg, nem tudod, hogy a háború véget ért? Az öreg egy idő után megszólal, azt mondja, hogy »kenyeret nem kér, de a szekrényében elfér«. Magyarul: generációról generációra a fegyvernek nagy kultusza volt, a katonai fegyvereknek pláne, és minden generáció ezt továbbadta, aki pedig tudta, kiegészítette
– nyilatkozta a történész. Hozzátette: vannak olyan bűnbandák, amelyek pénzt csináltak ebből. A terepen maradt fegyvereket nem kellett visszaszolgáltatni, nem is tudták, hogy ki mennyit kapott belőle.
Köztudott, hogy a bolhapiacokon annak idején öt német márkáért kézigránátot lehetett vásárolni, komolyabb fegyvert meg értelemszerűen nagyobb pénzekért, de valakik ebből gazdagodtak meg, és szép vagyont csináltak – tette hozzá.
A Balkánon bárhol lehetett fegyvert venni
A balkáni feketepiaci fegyverárakat a kutatások szerint nagyban befolyásolják a helyi politikai, gazdasági és egyéb sajátosságok – írja egy tanulmány.
Megnehezíti a bűnszervezetek dolgát, hogy a belgrádi vezetés mindent megtesz, hogy visszaszorítsa a fegyvertartást az országban.
Boszniában átlagosan körülbelül ötven euróval emelkedett az illegális fegyverek ára a korábbiakhoz képest. A kiskaliberű pisztolyok, amelyeket két éve még 175 euróért lehetett beszerezni, most legalább kétszáz euróba kerülnek, de egyes helyeken még többet is adnak érte. A kutatás a szerbiai drágulást közvetve az orosz–ukrán háborúval köti össze.
A legrosszabb állapotban lévő pisztolyokat ötven euróért adják, a CZ99-esek ára pedig csaknem háromszáz euróra emelkedett.
Az M70-es géppuska állapottól függően 150–700 euró, a kézigránátok ára pedig 10–50 euró.
Montenegróban a fegyverek feketepiaci árának megugrását az okozza, hogy kezdenek kifogyni a 90-es évek háborúiból visszamaradó készletek, ezért Ukrajna lehet az illegális fegyverkereskedők egyik új beszerzési forrása.
A legkeresettebb fegyverek a kragujevaci Zastava pisztolyok, valamint a Skorpion M84-es gépkarabély, amelyet szervezett bűnözői csoportok használnak gyilkosságokra. A balkáni bűnözői csoportok általában nem a fegyverkereskedelemre specializálódtak, de ez egy jó kis melléktevékenység a számukra, olvasható a dokumentumban.
Így kapcsolódik Ukrajna a balkáni fegyverbizniszhez
A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az ukrajnai háború befejezése után a balkáni bűnözői csoportok új, Keletről érkező fegyverekhez juthatnak.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, ezt megelőzően, 2023-ban a fegyverkereskedelemről szóló jelentés a harctérről begyűjtött, orosz, úgynevezett trófeafegyverek, főként kézifegyverek és gránátok elterjedésére összpontosított, amelyeket ad hoc és organikus módon, központi bűnügyi ellenőrzés nélkül értékesítettek. Ez viszont változott.
Tavaly már a háborúpárti országokból érkezett nehézfegyverzet is megjelent az illegális fegyverpiacon.
2024 nyarán már légvédelmi ágyú, amerikai géppuska és amerikai automata puska is szerepelt a fegyverkereskedőknél. Ezeket csak a különleges erők használhattak. A leselejtezett fegyvereket katonák próbálták meg értékesíteni.
Ha pedig Ukrajnából megérkezik a fegyver a Balkánra, az azért is veszélyes, mert a nyugat-balkáni régió továbbra is az illegális fegyverek egyik kulcsfontosságú forrása az Európai Unió számára. Erre figyelmeztetett az Europol a szervezett bűnözés veszélyével kapcsolatos jelentésben.
Mint írják, egyes konfliktusövezetek, mint például Ukrajna, ugyanolyan fontosak lehetnek az illegális fegyverek beszerzése szempontjából. Kijev uniós csatlakozása pedig tovább könnyítené a feketepiacról szerzett fegyverek szállítását.
Növekszik az illegális fegyverek és robbanóanyagok által okozott erőszakos cselekedetek súlyossága, valamint a lövöldözések és robbantások száma is
– figyelmeztet az Europol.
A dokumentum szerint folyamatosan növekszik a becsempészett fegyverek mennyisége, ami fokozott biztonsági aggodalmat jelent az EU számára. Hozzáteszik, hogy a geopolitikai instabilitás a bűnözői csoportok kezére is játszik.
Bár az Ukrajnából kicsempészett nagy fegyverszállítmányok továbbra is korlátozottak az orosz támadóháború óta, aggodalomra ad okot, hogy Ukrajna az illegális fegyverek és lőszerek fontos forrásává válik, beleértve a rövid és középtávon kifejlesztett drónokat is
– áll a dokumentumban.
A kockázat viszont folyamatosan nő. Elég, ha figyelembe vesszük a korábbi konfliktusokból származó fegyvereket használó bűnözői hálózatokat. A balkáni testvérháború után minden szemben álló félnél bőségesen maradtak fegyverek akkoriban. Ezek ellen lépett fel pár éve a Vucsics által vezetett Szerbia.
A Nyugat-Balkán továbbra is kulcsfontosságú forrása az EU-ba csempészett illegális fegyvereknek
– figyelmeztet a dokumentum.
A fegyver mindig is jó üzlet volt. Amikor az egyik legnagyobb fegyverkereskedőt megkérdezték, hogy melyik fegyver a legjobb, azt mondta: az, amit többször el tud adni. Így reagált a kérdésünkre a fegyverkereskedelemmel kapcsolatban Nagy Tibor.
Mindaddig, míg fegyverre szükség van – márpedig az emberek ilyenek, hogy fegyverre szükség van –, addig ez jó üzlet lesz, és mindig lesznek eladók, és mindig lesznek vevők, és a vevők között mindig lesznek olyanok, akik modernebbet, jobbat, többet akarnak, és nem sajnálják rá a pénzt
– húzta alá a történész.
Tömeggyilkosságok a Balkánon
Pár évvel ezelőtt tömeges mészárlások rázták meg a Balkán országait. Elég csak a belgrádi iskolai lövöldözésre gondolni, amikor több diák életét vesztette. A piacon lévő rengeteg fegyver miatt azokhoz szinte bárki hozzáférhetett akkoriban. A szerbiai lakosok pedig aggodalommal figyelték az elszabaduló agressziót az országban.
Egyes vélemények szerint pisztolyt venni Szerbiában pár évvel ezelőtt olyan egyszerű volt, mint kenyeret vásárolni. Ennek oka pedig a testvérháború, amely évtizedekkel ezelőtt dúlt a térségben.
Jugoszlávia összeomlása az 1990-es években véres etnikai konfliktusok sorozatát robbantotta ki, és sajtóhírek szerint mintegy hatmillió lőfegyver maradt a Nyugat-Balkánon. A svájci székhelyű Small Arms Survey projekt adatai azt sugallják, hogy ennek csak a felét gyűjtötték be vagy semmisítették meg. Ez pedig azt jelenti, hogy milliószámra vannak fegyverek a térségben.
Hogy ez a helyzet megváltozzon, a szerb vezetés korábban akciót hirdetett a be nem jegyzett fegyverek, lőszerek és robbanószerkezetek begyűjtésére. Megdöbbentő felvételeket közölt ezekről a szerbiai belügy. Alekszandar Vucsics szerb elnök úgy fogalmazott: jobb, ha az állampolgárok átadják az illegális fegyvereket, mint ha a rendőrség találja meg azokat.
Aggodalomra ad okot az a tény is, hogy a Nyugat-Balkánon gyártott lőfegyvereket 2015-ben és 2016-ban számos terrortámadás során használták Európában, és továbbra is használják a régióban – közölte az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala.
Nehezen gyógyulnak a testvérháborúban ejtett sebek
A történész emlékeztetett, hogy az elmúlt 100-150 évben több háborút és fegyveres összecsapást tudunk felsorolni a Balkánon élő délszláv népek között. Ezek azért véresebbek és pusztítóbbak, mert testvérháborúk.
Ott élnek egymás mellett több száz éve, ismerik egymás búját-baját, fájdalmát, és amikor háborúra kerül sor, akkor tudják, hogy hova kell »tapintani«, hogy a legjobban fájjon. Éppen ezért ezek a sebek jóval mélyebbek, nagyobbak és nehezebben gyógyulnak, mint egy másik háborúban, két teljesen idegen nép háborújában kialakult sebek. Hogy miként lehet gyógyítani? Véleményem szerint nem lehet. Nincs rá gyógyír
– közölte.
Nagy Tibor szerint az egyedüli gyógyír az idő. Szerinte hosszú időnek kell eltelnie ehhez. Annak a generációnak, amelyik a háborút megvívta, az utolsó szálig ki kell halnia. Kiemelte:
Úgy vélem, még a következő két generációnak az utolsó szálig ki kell halnia, hogy ezek a testvérnépek vagy rokon népek, legyen szó a délszlávokról vagy most a keletszlávokról az ukránok és az oroszok kapcsán, hogy egymás szemébe tudjanak nézni, hogy le tudjanak ülni és beszélgetni tudjanak a dolgokról. Évtizedeknek kell eltelnie. Ez igaz mind a Balkán-háborúkra, mind a délszláv háborúkra, és szerintem igaz lesz majd az orosz–ukrán háborúra is, ha egyszer véget ér.
Borítókép: Ukrajnából jelentős mennyiségű fegyver érkezhet Európába feketén (Fotó: AFP)
