Simonyiék dokkoltak az ISS-en

Magyar idő szerint tegnap este negyed tízkor a Szojuz TMA–10 sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az orosz űrhajót szombaton bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból, fedélzetén a világ ötödik űrturistájával, a magyar származású amerikai szoftverfejlesztő mérnökkel, Charles Simonyival és a Fjodor Jurcsihin, Oleg Kotov párossal.

A terveknek megfelelően magyar idő szerint negyed tízkor szerencsésen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az orosz Szojuz TMA–10 űrhajó. A csatlakozási pontok ellenőrzése után a három űrhajós – Charles Simonyi, Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov átszállt a bázisra. Charles Simonyi, a magyar származású amerikai szoftverfejlesztő mérnök tíz napot tölt el a kozmoszban, s ezzel a világ ötödik űrturistája – a saját kategóriájában – a leghosszabb űrrepülést tudhatja majd maga mögött, amikor április 20-án visszatér a Földre.
A szombat esti start előtt két órával foglalták el helyüket az asztronauták a Szojuz TMA fedélzetén. Ez kissé bonyolult művelet volt, hiszen nem közvetlenül a parancsnoki, hanem az űrhajó felső részét alkotó orbitális kabinba jutottak be először a mentőrakéta alatti védőburkolat oldalajtaján keresztül, majd innen ereszkedtek le üléseikbe. Röviddel 19 óra 31 perc után harminckét hajtómű lépett működésbe, és a Szojuz Fregat hordozórakéta elemelkedett az 1-es számú bajkonuri indítóállásról. Kilenc perc múlva az űrhajó – kinyitva napelemszárnyait – megkezdte keringését a Föld körül. Az alacsony pályára álló Szojuz gyorsabban kerüli meg bolygónkat, mint a 400 kilométeres magasságban lévő ISS, ezért kell legalább két nap és 2-3 hajtóműkapcsolás, hogy a fokozatosan emelkedő és lassuló jármű utolérje az űrállomást. Az utazás első két napja tehát a berendezések ellenőrzésével és a pályamanőverek végrehajtásával telt el.
Az ISS–15 két orosz űrhajósa, Jurcsihin és Kotov a már az űrállomáson lévő Sunnita Williamsszel együtt legalább őszig az ISS-en marad. A személyzet harmadik tagja a „retúrjegyéért” több mint húszmillió dollárt fizető Charles Simonyi a start napján a következőket írta internetes naplójába: „Csodálatos ez a reggel itt, Bajkonurban. Kitűnően aludtam, majd tréfálkoztunk a látogatásomra érkezett családtagokkal, vendégekkel. Kaptunk egy kis égi zuhanyt, de az utána keletkező szivárvány csodálatos látvány volt. Valóban nagyon várom ezt a repülést!”
Családjának szülőhelyén, Egyházasfalun már hetek óta nagy izgalommal várták a távolba szakadt rokon űrutazását. A falu polgármestere szerint központi helyen, azaz a kocsmában gyűltek össze a helyiek, és izgulták végig az űrhajó indítását, hiszen „itt szegről-végről szinte mindenki rokona Charlesnak” – tette hozzá Eső János.
Charles Simonyi megfelelően felkészült az útra, amelyen nem űrturistaként kívánt részt venni. Számos kísérletet hajt végre, és filmet készít utazása minden eseményéről. Kísérletei közül kiemelkednek az ISS egyetlen, de világhíres magyar műszerével, a Pillével folytatott mérések, amelyek elvégzésére február 15-én Budapesten, a KFKI–AEKI Apáthy István vezette csoportjától kapott útmutatás alapján készült fel. A Pille dózismérő, az emberi testet érő sugárzás mennyiségét mutatja meg helyszíni kiértékeléssel. Ennek a műszernek az alapváltozatát próbálta ki Farkas Bertalan 1980-ban, a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén.
Simonyi örömmel vállalta, hogy a világűrből kapcsolatot létesít magyar rádióamatőrökkel. (Magyar hívójele: HA5SIK). A tervek szerint holnap éjszaka próbálnak összeköttetést létesíteni vele.