Egyedüliként az uniós tagállamok közül hazánknak kell félévente beszámolót küldenie az Európai Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa részére arról, hogyan halad az ország a felzárkózási programban vállalt kötelezettségek teljesítésében. A jelentés benyújtásának határideje ugyan április 10-én lejárt, ám a kormány végül csak tegnap küldte ki beszámolóját Brüsszelbe. Mint ismert, a szigorúbb magyarországi ellenőrzést a korábban megadott programok sikertelen végrehajtása után tartotta szükségesnek az EU.
A mostani jelentés vegyes képet mutat a magyar gazdaság fejlődéséről: míg az államháztartás hiányát és a háztartások fogyasztását kedvezőbbnek látja a kabinet, mint tavaly decemberben, a gazdasági növekedésre és az inflációra már nem érvényes az optimizmus. Az idei GDP-növekedés változatlanul 2,2, a jövő évi pedig 2,6 százalékos, ami jelentős lassulás a tavalyi 3,9 százalékos bővülési ütemhez képest. A gazdasági növekedés lefékeződését a megszorítások hatására elinduló „reálgazdasági alkalmazkodással” indokolja a kabinet. A gazdaság beruházási teljesítményében sem várható javulás: a jelentés értelmében az állami beruházások területén idén csökkenés valószínű, és a lakásépítésben sem lehet növekedéssel számolni.
Az infláció terén az idei és a jövő évet illetően is rosszabb adatokat közöl a kormány. Veres János pénzügyminiszter múlt héten már bejelentette, hogy az idei évre előre jelzett 6,2 százalékos infláció 7 százalékos lesz, ám arról már nem tett említést, hogy a jövő évi pénzromlási ütem is 0,2 százalékponttal emelkedik. A decemberi és a mostani előrejelzés eltérésének fő oka, hogy a központi áremelések mértéke a vártnál nagyobb lett, s a piaci áraknál – elsősorban az élelmiszereknél – is erőteljesebb és tartósabb az infláció emelkedése.
Az államháztartás hiányát illetően a korábban bejelentetteknek megfelelően a GDP 6,6 százalékára csökkentett deficitet ígér a beszámoló, amelyből azonban kitűnik, hogy az egyenleg javulását döntően nem a kiadások lefaragása eredményezi, hanem az adóemelések nyomán megugró adóbevételek. Legnagyobb mértékben eddig a járulékbefizetések, a személyijövedelemadó- és jövedékiadó-bevételek haladták meg a Pénzügyminisztérium előrejelzéseit. A mostani jelentés azzal számol, hogy járulékokból, a személyi jövedelemadóból és jövedéki adóból idén mintegy 100 milliárd forintos többletbefizetés várható. Figyelemre méltó, hogy a beszámoló nem részletezi az értékalapú ingatlanadó bevezetését, és az adórendszer korábban beígért átfogó átalakítására sem tér ki.
A decemberi programban feltételezettnél erősebb forintárfolyam és kisebb hozamok következtében a tervezettnél 70 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak az idei kamatkiadások, ám az államadósság után fizetendő kamatteher még így is 1030 milliárd forintra rúg. A GDP-hez mért államadósság a mostani előrejelzés szerint a tavalyi 66 százalékos szintről idén 66,2 százalékra emelkedik.
origo.hu
Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt
