Növekvő áfa, a jelenlegi 16-ról 29 százalékra emelkedő társasági nyereségadó, a 18 és 36 százalékos helyébe lépő, szintén 29 százalékos személyi jövedelemadó (szja), ugyanakkor egyes adónemek kivezetése – így képzelik el a magyar adórendszer átalakítását a szabad demokraták. A liberális adójavaslat összességében növelné a magánszemélyekre nehezedő terheket, hogy így teremtsen alapot a vállalkozásokra vonatkozó elvonások csökkentéséhez. A társasági adó növelésével párhuzamosan kivezetnék az iparűzési és a különadót, és összesen kilenc, a cégeket sújtó adó- és járuléknemet szüntetnének meg. Igaz, a lakossági terhek közül is felszámolnának hetet, a kieső bevételeket azonban bőségesen pótolná az egykulcsos szja bevezetése: a javaslat 29 százalékban határozná meg az szja mértékét, ami 11 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi alsó adókulcs. Az adóterhelés tehát jelentősen megnőne az alacsony jövedelműek körében.
*
Az is a szegényeket sújtaná, hogy 5 helyett 10 százalék lenne a – többek között a gyógyszerekre vonatkozó – kedvezményes áfakulcs. Igaz, a normál, jelenleg 20 százalékos áfamérték is megnőne 22 százalékra. A tervezet az ingatlanadóról sem feledkezik meg: ezt mindenki köteles volna fizetni, mértéke a vállalkozási célú épületek esetében az érték 1,5 százaléka, míg a lakosság számára 0,25 százalék volna. Legalábbis ez derül ki a Világgazdaság tegnapi számából, amely egy, a gazdasági tárcánál készülő javaslatra hivatkozik.
Bár a készítők abban reménykednek, hogy az átalakítás „megúszható” nullszaldóval, más számítások szerint a módosítások egyenlege 50-100 milliárd forintos mínusz lenne. Kérdés, hogy ennek fényében hogyan fogadja a javaslatot az MSZP. Ismeretes: míg a szabad demokraták hónapok óta adóreformról beszélnek, a nagyobbik kormánypárt szerint 2009-ig nincs mód a mélyreható átalakításokra. Lapunknak az MSZP-nél nem kommentálták a javaslatot, Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője pedig úgy fogalmazott, hogy csupán szakértői javaslatokról van szó. Az egyeztetések folynak, sem az MSZP-nél, sem az SZDSZ-nél nem készültek végleges adóreformtervek – tette hozzá. Horn Gábor azt is találgatásnak minősítette, hogy a jövő héten a miniszterelnök bevonásával kerülne sor egy megbeszélésre az adókkal kapcsolatosan.
Eközben újabb elképzelések körvonalazódtak a tegnap harmadik ülését tartó Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalon (GVK) is. A lapunk birtokában lévő, legújabb adóreformtételek szerint az ingatlanadó bevezetése ezen a fórumon is fontos helyen szerepel. A GVK szerint kétséges, hogy megvan-e az új adónem alapját képező adatbázis, a bevezetéssel egyidejűleg javasolják ugyanakkor az ingatlanokhoz kapcsolódó illetékek megszüntetését. A kerekasztal is úgy véli, hogy szükség van az adó- és járuléktípusok számának csökkentésére, ám az előzetes tervekben szerepel a személyi jövedelemadóhoz és a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmények többségének felszámolása is. A kormány szándékával egyező kitétel, hogy szélesíteni kell az adót és járulékot fizetők körét, ennek részeként pedig alacsonyan kell tartani a veszteséges vállalkozások számát. Felvetődött a minimálbér adómentességének megszüntetése, valamint az éves, mindenkire kötelező vagyonnyilatkozat bevezetésének lehetősége is. A jelek szerint ugyanakkor a GVK már nem törekszik arra, hogy az adóreform-javaslat eredménye a költségvetés számára mindenképpen nullszaldós legyen, ugyanakkor a testület nemcsak a bevételek, hanem az állami kiadások alakulását is szemmel tartaná.
Nem zárkózik el a mindenkit érintő ingatlanadó bevezetésétől a szakma akkor, ha azt alapos egyeztetések előzik meg, és ha nem jár elviselhetetlen teherrel – ez a Portfolio.hu tegnapi konferenciáján hangzott el, ahol Tatár Tibor, a Futureal ügyvezető igazgatója sokkolónak nevezte az 1 százalékos adókulcs gondolatát, a 0,25 százalékos mértéket azonban elfogadhatónak tartotta. Oszkó Péter, a Deloitte új vezérigazgatója ugyanitt leszögezte: a büdzsé jelenleg nem szorul rá a bevételek növelésére, ezért az új adónem szerepe az adórendszer ésszerűsítése, valamint a vagyonosabbak közteherviselésbe való bevonása lehet.

Itt vannak Orbán Viktor legerősebb mondatai Ukrajna uniós csatlakozásáról – videók