A szegényeket sújtaná a liberális adójavaslat

A szabad demokraták egységesen 29 százalékra módosítanák a személyi jövedelemadó jelenleg 18 és 36 százalékos kulcsát. A liberális javaslattal a szegények járnának rosszul, sőt a tervezet általában is növelné a lakossági terheket.

Kiss Roland
2007. 05. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Növekvő áfa, a jelenlegi 16-ról 29 százalékra emelkedő társasági nyereségadó, a 18 és 36 százalékos helyébe lépő, szintén 29 százalékos személyi jövedelemadó (szja), ugyanakkor egyes adónemek kivezetése – így képzelik el a magyar adórendszer átalakítását a szabad demokraták. A liberális adójavaslat összességében növelné a magánszemélyekre nehezedő terheket, hogy így teremtsen alapot a vállalkozásokra vonatkozó elvonások csökkentéséhez. A társasági adó növelésével párhuzamosan kivezetnék az iparűzési és a különadót, és összesen kilenc, a cégeket sújtó adó- és járuléknemet szüntetnének meg. Igaz, a lakossági terhek közül is felszámolnának hetet, a kieső bevételeket azonban bőségesen pótolná az egykulcsos szja bevezetése: a javaslat 29 százalékban határozná meg az szja mértékét, ami 11 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi alsó adókulcs. Az adóterhelés tehát jelentősen megnőne az alacsony jövedelműek körében.
*
Az is a szegényeket sújtaná, hogy 5 helyett 10 százalék lenne a – többek között a gyógyszerekre vonatkozó – kedvezményes áfakulcs. Igaz, a normál, jelenleg 20 százalékos áfamérték is megnőne 22 százalékra. A tervezet az ingatlanadóról sem feledkezik meg: ezt mindenki köteles volna fizetni, mértéke a vállalkozási célú épületek esetében az érték 1,5 százaléka, míg a lakosság számára 0,25 százalék volna. Legalábbis ez derül ki a Világgazdaság tegnapi számából, amely egy, a gazdasági tárcánál készülő javaslatra hivatkozik.
Bár a készítők abban reménykednek, hogy az átalakítás „megúszható” nullszaldóval, más számítások szerint a módosítások egyenlege 50-100 milliárd forintos mínusz lenne. Kérdés, hogy ennek fényében hogyan fogadja a javaslatot az MSZP. Ismeretes: míg a szabad demokraták hónapok óta adóreformról beszélnek, a nagyobbik kormánypárt szerint 2009-ig nincs mód a mélyreható átalakításokra. Lapunknak az MSZP-nél nem kommentálták a javaslatot, Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője pedig úgy fogalmazott, hogy csupán szakértői javaslatokról van szó. Az egyeztetések folynak, sem az MSZP-nél, sem az SZDSZ-nél nem készültek végleges adóreformtervek – tette hozzá. Horn Gábor azt is találgatásnak minősítette, hogy a jövő héten a miniszterelnök bevonásával kerülne sor egy megbeszélésre az adókkal kapcsolatosan.
Eközben újabb elképzelések körvonalazódtak a tegnap harmadik ülését tartó Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalon (GVK) is. A lapunk birtokában lévő, legújabb adóreformtételek szerint az ingatlanadó bevezetése ezen a fórumon is fontos helyen szerepel. A GVK szerint kétséges, hogy megvan-e az új adónem alapját képező adatbázis, a bevezetéssel egyidejűleg javasolják ugyanakkor az ingatlanokhoz kapcsolódó illetékek megszüntetését. A kerekasztal is úgy véli, hogy szükség van az adó- és járuléktípusok számának csökkentésére, ám az előzetes tervekben szerepel a személyi jövedelemadóhoz és a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmények többségének felszámolása is. A kormány szándékával egyező kitétel, hogy szélesíteni kell az adót és járulékot fizetők körét, ennek részeként pedig alacsonyan kell tartani a veszteséges vállalkozások számát. Felvetődött a minimálbér adómentességének megszüntetése, valamint az éves, mindenkire kötelező vagyonnyilatkozat bevezetésének lehetősége is. A jelek szerint ugyanakkor a GVK már nem törekszik arra, hogy az adóreform-javaslat eredménye a költségvetés számára mindenképpen nullszaldós legyen, ugyanakkor a testület nemcsak a bevételek, hanem az állami kiadások alakulását is szemmel tartaná.
Nem zárkózik el a mindenkit érintő ingatlanadó bevezetésétől a szakma akkor, ha azt alapos egyeztetések előzik meg, és ha nem jár elviselhetetlen teherrel – ez a Portfolio.hu tegnapi konferenciáján hangzott el, ahol Tatár Tibor, a Futureal ügyvezető igazgatója sokkolónak nevezte az 1 százalékos adókulcs gondolatát, a 0,25 százalékos mértéket azonban elfogadhatónak tartotta. Oszkó Péter, a Deloitte új vezérigazgatója ugyanitt leszögezte: a büdzsé jelenleg nem szorul rá a bevételek növelésére, ezért az új adónem szerepe az adórendszer ésszerűsítése, valamint a vagyonosabbak közteherviselésbe való bevonása lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.