Az EU-ban csökken a munkanélküliség

Hazánkban 8,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben a 27 uniós tagállam átlaga 7,3 százalékon áll, az eurózóna országaiban pedig 7,2 százalékra csökkent márciusban – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnapi jelentéséből. Az EU-országok közül egyedül Magyarországon és Romániában tapasztalható markáns növekedés.

Többéves mélypontot, 7,2 százalékos arányt ért el az euróövezet országainak munkanélküliségi rátája, amely az utóbbi három évben összesen két százalékpontos esést mutat, miközben hazánkban ezzel pontosan ellentétes folyamat játszódik le: márciusban immár 8,1 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya – áll az Eurostat tegnap közzétett jelentésében. Az EU statisztikai hivatalának közleményéből kiderül, hogy 2004-es csatlakozásunk óta folyamatosan nyílik az olló az uniós és a hazai munkanélküliség között: az idén márciusban a 27 tagállam közül 23-ban regisztráltak csökkenést, miközben a legnagyobb mértékben hazánkban és Romániában nőtt az állástalanok száma.
Az uniós munkanélküliségi listát Dánia és Hollandia vezeti 3,4 százalékos rátával, a legnagyobb mértékű javulást az utóbbi egy évben Szlovénia és Lengyelország érte el. Hazánk a sor végén szerepel Észtország, Görögország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország társaságában, amely államok mindegyikében ugyanakkor csökkenő tendencia rajzolódik ki. Megelőzött bennünket a régión belül Románia, Bulgária, Csehország, Litvánia és Lettország is. Érdekesség, hogy a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam előtt a hazai munkaerőpiacot a kezdetektől megnyitó Nagy-Britannia, Írország és Svédország esetében nem mutatható ki romlás a munkanélküliség alakulásában, mindhárom állam jóval az uniós átlag alatt maradt.
Történelmi javulást ért el az unió legnagyobb gazdasága, Németország is, amely négy éve nem látott szintre, négymillió fő alá tornázta az állástalanok számát. Két év alatt több mint egymillióval apadt a munkanélküliek száma, s a német kormány a következő évben további csökkenéssel számol – jelentette be május elsejei beszédében Franz Müntefering munkaügyi miniszter, aki szerint rövid időn belül további félmillió embernek kívánnak új állást kialakítani. Németország – és vélhetőleg Ausztria is – ugyanakkor 2011-ig nem kívánja megnyitni munkaerőpiacát a három éve csatlakozott nyolc kelet- és közép-európai tagállam előtt. Nyitott ugyanakkor Hollandia, ahol május elsejétől teljesen szabadon vállalhatnak munkát ezen országok állampolgárai, így immár kilenc „régi” EU-tagállam munkaerőpiaca vált szabaddá. Nagy-Britannia, Írország és Svédország után tavaly májusban Finnország, Görögország és Spanyolország, valamint Portugália, júliusban pedig Olaszország is liberalizálta munkaerőpiacát. Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban több szakmában könnyített eljárással adják ki a munkavállalási engedélyeket, míg Dániában és Norvégiában a helyi kollektív szerződések alapján döntenek a munkavállalók beengedéséről.