Balról is bírálják Horváth Ágnest

Záporoznak a bírálatok a frissen kinevezett egészségügyi tárcavezetőre; minapi, az orvosi félrekezelésekről szóló megjegyzése immár a kormányoldalon is felháborodást keltett.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter minapi parlamenti kijelentése az orvosi félrekezelésekről is téma volt a parlament szakbizottságának tegnapi ülésén, ahol meghallgatták Kovács Attilát, a tárca új államtitkárát. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt bírálták Horváthot, amiért nemrég azt mondta: a klinikai diagnózis minden negyedik betegnél eltér a boncolási eredményektől, tehát félrekezelik ezeket a betegeket. A szocialisták közül Kökény Mihály volt a legfinomabb, szerinte „nem volt szerencsés” a fenti megállapítás, párttársa, Czinege Imre viszont már „fatálisan rosszul fogalmazott” mondatot emlegetett.
A szintén MSZP-s Schvarcz Tibor arra volt kíváncsi, milyen módszert alkalmaztak a szóban forgó kutatásnál, hiszen, mint mondta, számos összevetési módszer létezik, és az egyik eltérhet a másiktól. Az MDF-es Csáky András úgy vélte, a miniszter által említett adat nem felel meg a valóságnak, és felesleges aggályokat szül a közvéleményben. Mikola István (Fidesz) alelnök pedig azt mondta: e kijelentést egyedül csak a miniszter tisztázhatja, ha elnézést kér. Hozzáfűzte: amennyiben Horváth Ágnes ragaszkodik ehhez a megállapításhoz, le kell mondania miniszteri posztjáról. Keller Éva patológus, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvos Szakértői Intézetének professzora a bizottság ülésén elmondta: a tanulmányról nem ismeretes, milyen kritériumok alapján készítették. – A tudományos világban egy nem ismert módszerről nehéz véleményt mondani – jelentette ki. Kovács Attila államtitkár közölte: sajnálja, hogy félreérthető volt a kijelentés. Hangsúlyozta: számára a vizsgálat eredménye nem az, hogy a magyar orvosok rosszabbak lennének a környező országokban dolgozóknál, hanem hogy a rendszer rossz, amelyben dolgoznak.
Kovács beszélt arról is, gyakorló orvosként évek óta azt tapasztalta, az ágazat átalakításra szorul. Mint mondta, a háziorvosi és a járóbeteg-rendszer megerősítése mellett a sürgősségi ellátás fejlesztése a legfőbb célja. Hozzátette: államtitkárként ezekben a kérdésekben „könyörtelen” lesz. Kitért ugyanakkor arra, hogy a háziorvosi és a járóbeteg-rendszer megerősítését a kórházi struktúra átalakításával egy időben kellett volna véghezvinni.