Elkészült Magyarország középtávú – 2007-től 2020-ig érvényes – energiapolitikai koncepciója, de azt egyelőre nem tárják a nagyközönség elé – közölte egy tegnapi szakkonferencián a gazdasági tárca szakállamtitkára. Felsmann Balázs vitaindító előadásában a titoktartást azzal magyarázta, hogy annyira „fajsúlyos” kérdéseket kell áttekinteni, hogy a nyilvánosság ártana a munkának.
A szakállamtitkár szerint a fajsúlyos kérdések között egyebek mellett olyanok szerepelnek, hogy mi legyen az állam szerepe az energiapiac megnyitása után, meddig szabad engedni az árak ingadozását, vagy hogyan lehet feloldani azt a dilemmát, hogy bár hazánk gázfüggősége egyre nyilvánvalóbb problémákkal jár, a beruházók mégis gázzal üzemelő erőműveket szeretnének építeni Magyarországon. Ezekre a felvetésekre aligha kapunk egyhamar világos választ, eldőlni látszik azonban a piacnyitás néhány kérdése. Felsmann közölte, hogy az új villamosenergia-kereskedelmi modellben megszűnik a jelenlegi közüzemi nagykereskedő, vagyis a Magyar Villamos Művek feladata, s a szolgáltatók közvetlenül az erőművektől vásárolhatnak áramot. A háztartások, ha akarnak, megmaradhatnak egy, a mai közüzemihez hasonló rendszerben – az őket ellátó szolgáltatókat végső menedékesnek hívják majd –, de hatóságilag garantált árra ők sem számíthatnak. Az energiahivatal azonban ellenőrizheti a végső menedékesek árait, s ha jónak látja, vétót emelhet ellenük. A hatósági árazás január elsején szűnik meg.
Felsmann viszonylag kevés információt közölt arról, mi a kormány terve a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal kapcsolatban. Ezeknek a szerződéseknek a felmondása óriási anyagi kockázatokat rejt, hiszen az erőművek akár 300 millió forintos kártérítési
igénnyel is felléphetnek az állam ellen, ráadásul az áram ára is elszabadulhat. A szerződések felmondása mellett érvelők általában azt szokták felhozni – versenyképességi szempontok mellett –, hogy a szóban forgó áramszerződésektől azért kell szabadulni, mert ellenkeznek az uniós versenyjoggal, de a kérdésben elég komoly ellentét körvonalazódik a kormánypártok között. Ez most is megmutatkozott: Podolák György, a gazdasági bizottság energetikai albizottságának szocialista elnöke szerint ugyanis a Brüsszelből megkövetelt tényleges piacnyitás kormányrendelettel megoldható, s innentől az EU „nem szólhat bele” a magyar energiaszektor ügyeibe. Hangsúlyozta: sokkal komolyabb fogyasztóvédelemre van szükség, mert az megengedhetetlen, hogy „egy magyar fogyasztónak kisebb jogai legyenek, mint egy németnek”.
A konferencia Oroszország és/vagy Európai Unió? című blokkjában felszólalt Igor Szavolszkij orosz nagykövet is. A diplomata hangsúlyozta, hogy országa minden kötelezettségét teljesíti, s átlátható piacra törekszik. Bejelentette: az egykori utódállamokban folyamatosan emelni fogják a földgáz árát, amíg az el nem éri az európai szintet. Gyürk András, a Fidesz európai képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nem írta alá az európai energiachartát, vagyis megnehezíti az egyenlő feltételek között folyó piaci verseny kialakulását, energiapolitikája pedig nem szétválasztható külpolitikájától. Gyürk kiállt a Nabuc-co gázvezeték mellett.
origo.hu
Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszol az Országgyűlésben – élőben az Origón
