Felborult a papírforma

Nem érvényesült a papírforma az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A kormánypárti agrárképviselők sem járultak hozzá ahhoz, hogy a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet kikerüljön a földművelésügyi tárca fennhatósága alól. A szocialista honatyák a költségvetési bizottságban is aggályaikat fogalmazták meg a vagyontörvénnyel szemben.

Általános vitára alkalmatlannak találta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot. A kormány tervei szerint az eddigi tagolt állami vagyonkezelő szervezet egységessé válna: létrejönne a vagyongazdálkodási tanács, illetve a Nemzeti Vagyonkezelési Zrt. Egyben megszűnne az ÁPV Zrt., továbbá a KVI és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is. A mezőgazdasági bizottság tagjai – az MTI tudósítása szerint – pártállástól függetlenül sérelmezték, hogy az NFA beolvadjon a Nemzeti Vagyonkezelési Zrt.-be. Hiába érvelt a kormány képviselője azzal, hogy csupán jogilag és vagyonkezelési szempontból kerülne a társasághoz az NFA, a képviselők úgy ítélték meg, hogy a szervezet helye és felügyelete továbbra is az agrártárcánál lenne a legjobb helyen.
Módosítás nélkül engedte általános vitára az új vagyongazdálkodási törvény tervezetét az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A tegnapi ülésen az MSZP képviselőinek is akadtak aggályai a Pénzügyminisztérium által benyújtott javaslattal szemben. Kékesi Tibor, a bizottság szocialista tagja szerint kérdéses még a tartós állami tulajdonról szóló melléklet hosszúsága. (Több teljes vagy részleges állami tulajdonban lévő vállalat, mint például a Szerencsejáték Zrt., a Tokaj Kereskedőház kikerült a vagyongazdálkodási törvény tervezetéből.) Szintén ezt a problémát feszegette Molnár László MSZP-s képviselő: ő arra volt kíváncsi, mi történik a törvényből kikerülő cégekkel. Molnár kifogásolta még a mostani vagyonkezelésben előforduló szakszerűtlenséget. Emellett úgy vélte, nem jó, ha az állam biztosítja az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (NVK) működését, az ugyanis üzleti alapon működne.
Domokos László, a bizottság alelnöke a Fidesz részéről pont a piaci szemlélet ellen hozott fel érveket. Mint fogalmazott, e logika erősen megkérdőjelezhető, ezáltal a köz érdekei sérülnek. Álláspontja szerint a jelenlegi három vagyonkezelő összevonása nem eredményez egységesített állami vagyongazdálkodást. Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint az NVK létrehozása segíti az átláthatóságot, kiderül, hogy pontosan milyen vagyonnal is rendelkezik az állam. Kitért arra is, hogy az új apparátus nem nyereségalapon fog működni, viszont „lényegesen alacsonyabb létszámmal”. A törvényből kikerülő vállalatok kérdésére a bizottság tagjai nem kaptak választ.