Hagyományos ifjúsági programok megszervezése a Rákóczi Szövetség egyik legfontosabb tevékenysége. Határon túli és anyaországi általános és középiskolásoknak, valamint egyetemistáknak egyaránt rendez nyári táborokat, történelmi vetélkedőket a civil szervezet. Minden év március idusán nagyszámú hazai középiskolás részvételével buszos kirándulásokat indít a szomszédos államok magyar oktatási intézményeibe. Megannyi magyarországi fiatal – az idén több mint 50 iskolából – így először szembesül azzal, hogy a határ túloldalán is élnek magyarok.
– Szlovákiai beiratkozási programunk lényege az, hogy kinti partnereinkkel együtt megszólítsuk azokat a családokat, amelyekben esedékes a gyerek óvodai vagy iskolai beíratása – nyomatékosítja Halzl József elnök. – Perdöntő az apróság nemzeti identitásának kialakulásában, hogy milyen oktatási nyelvű intézményben tanul.
Az utóbbi évtizedben a magyar szülők mintegy 25–30 százaléka adta gyermekét szlovák osztályba; évről évre nehéz megállapítani a pontos arányokat, ugyanis gyakran nem állnak rendelkezésre nemzetiségi adatok. Mindez nem volna szükségszerű: a finnországi svéd vagy éppen a macedóniai albán ifjak túlnyomó része anyanyelvi iskolába jár. Más a helyzet a határon túli magyar területeken, különösen a Felvidéken, ahol nem az elvándorlás, hanem inkább a beolvadás fenyegeti a magyarságot. Meghökkentő „szenzációkra” akadnak példák: a dalban megénekelt legendás erősségünk alatt elterülő és még magyar többségű Krasznahorkaváralján a magyar szülők többsége a szlovák osztályokat részesíti előnyben. II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a Sátoraljaújhely melletti Borsiban, ahol még mindig meghatározó a magyar lakosság aránya, hosszú évek óta nem működik magyar iskola; de legalább ilyen szomorú a helyzet a Pozsonyhoz közeli Somorja városában, amelyet nemzettársaink még mintegy 70 százalékban laknak, de a gyerekeknek több mint fele már szlovák nyelven tanul. Még rosszabb a helyzet az egész Kárpát-medence egyik legarchaikusabb népi kultúrájú vidékén, a Nyitra környéki Zoboralján, ahol minden esztendőben óriási erőfeszítésekre van szükség, hogy a három szóba jöhető iskolában egyáltalán induljon egy-egy magyar első osztály. A tömbmagyar vidékeken is némi aggodalomra ad okot a lassú fogyatkozás.
Nagy odafigyelésre, törődésre lenne szükség az anyaországi politika részéről, hogy csökkenteni lehessen a felvidéki magyarok jelentős részének – zsigerekben hordozott – félelmét, rossz beidegződését, amely szerint szlovák bizonyítvánnyal jobban érvényesül majd a gyerek. Annak idején a státustörvény megalkotói felismerték az ügy jelentőségét, a jogszabály ezért is irányozott elő kiszámítható, garantálható ösztöndíjat a magyar iskolát választó gyermekek számára. Ám az oktatási-nevelési támogatás nem terjed ki az óvodákra, a másik nagy gond pedig az, hogy a juttatást sehol nem előzi meg tudatos, jól szervezett beiratkozási program. A pénzt később megkapják a magyar iskolát választó szülők, de a hezitálóknál nem tudatosítja az anyaország képviselője és adott külhoni partnere, hogy milyen anyagi és főképp tudásbeli előnyei lehetnek az alapismeretek, az alapműveltség anyanyelvi megszerzésének. Ráadásul a Felvidéken egy rossz szlovák–magyar államközi megállapodás következtében a családok egyáltalán nem kaphatják meg ezt a támogatást. Így a Rákóczi Szövetség, összefogva a szlovákiai város és vidéke célalapokkal, s felkutatván az iskoláskorba lépő gyermekek szüleit, 2005-ben beiratkozási kampányt indított, méghozzá saját ösztöndíjrendszerrel – a magyarországi és a felvidéki civil társadalom adományaira alapozva.
– Minden magyar iskolába beiratkozó gyermek számára 10 ezer forintos egyszeri támogatást ajánlunk fel – hangsúlyozza a szövetség első embere. – Kétségtelen, ez nem olyan nagy összeg, ám mégis a nemzeti szolidaritás megnyilvánulása, jelképes gesztus az anyaország egyik társadalmi szervezetétől, ami a hírhedt december 5-e után különösen fontos. Ugyanakkor a Felvidék magyarlakta részének keleti felén rendkívül magas, egyes falvakban 50 százalék feletti a munkanélküliség, tehát szerény segítségünk jól jöhet az iskolakezdésnél.
A Rákóczi Szövetség épp ezért Ipolyság városától keletre minden településen meghirdette az akciót, ahol magyar iskola működik. Délnyugat-Szlovákia magyar szórványvidékei sem maradtak ki, így az első esztendőben hozzávetőleg kétezer diák kapta meg ezt a pénzöszszeget, méghozzá iskolai közösségi ünnepeken. A második évben, azaz tavaly az ösztöndíjrendszert már a tömbmagyar területekre is kiterjesztették: a nagycsaládosokra és azokra, akik a magyar iskolát csak más településeken „találják meg”. Fontos tudatosítani, hogy abban az – egyébként ritka – esetben is jár a 10 ezer forint a családnak, ha egyik szülő sem nemzettársunk, gyermeküknek mégis a magyar oktatási nyelvet választják.
– Meg kell találnunk a módot arra, hogy ez az ösztönzés ne csak az első osztályra, hanem az egész tanulmányi időszakra kiterjedjen, és a beiratkozási program részeként kiszámítható, hosszú távra garantált anyaországi támogatásként rögzüljön a felvidéki családok tudatában – magyarázza Halzl József. – Ehhez szükség volna a megújult szlovákiai magyar politikai vezetés, a budapesti kormány és a civil szféra összefogására. Amíg ez nem valósul meg, a Rákóczi Szövetség előtt hatalmas feladatok sorjáznak. A felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ifjúsági csoportjával szoros munkakapcsolatot kívánunk létesíteni, az idén is várjuk a magyarországi vállalkozók és magánszemélyek adományait, illetve adójuk egy százalékát, hogy odaát minél több szülőt tudjunk megnyerni a magyar oktatás ügyének.
origo.hu
Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért
