Kisvállalkozások mélyrepülése

Magyarországon a gazdaság többé-kevésbé működik, az állam viszont nem, s a megszorítások ellenére a közeljövőben újabb súlyos kérdések felbukkanása várható – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kis- és középvállalkozás-fejlesztési kollégiumának tegnapi tanácskozásán. Vereczkey Zoltán, a kollégium elnöke leszögezte: a magyar kisvállalkozások nehezedő körülmények között működnek, s mind a dolgozók, mind a kormány egyre súlyosabb követeléseket támasztanak e cégekkel szemben. A Kisvállalkozói jövőkép című konferencián Csaba László közgazdász úgy vélekedett: bár az utóbbi hónapok alapján a konvergenciaprogramban szereplő makroszámok teljesítésére jó esély mutatkozik, néha jelentős eltérésekre lehetünk figyelmesek. A 2007-es inflációs várakozás a múlt év végén még 6,2 százalék volt, legutóbb azonban Veres János már 7,5 százalékról beszélt – mutatott rá a Közép-európai Egyetem professzora, aki szerint komoly aggodalomra az ad okot, hogy hazánk még a pálya betartása terén is igen messze jár az euró bevezetésétől. Csaba László úgy fogalmazott: miközben Gyurcsány Ferenc az utóbbi hetekben arról beszél, hogy a megszorítások nehezén már túl vagyunk, egyelőre talány, hogy a következő évekre betervezett további deficitcsökkentés miből valósulna meg. Az a legnagyobb baj, hogy tüneti kezelés folyik, s a kormányzati lépésekben még mindig a rögtönzés a meghatározó elem – tette hozzá a szakember, aki bírálta a nagy összegű adókedvezményeket, s a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővülését szolgáló gazdaságpolitikát követelt. Hiába beszélünk tudásalapú társadalomról, ha innovációra kevesebbet szánunk a GDP egy százalékánál – érzékeltette a szavak és a valóság közötti ellentétet.
A tanácskozáson utópisztikus, irreális célokról beszélt Hoffmann Rózsa, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes tagja is. A kormány az oktatás területén sorra rossz válaszokat ad az egyre égetőbb kihívásokra, így a pénzszűkét további elvonásokkal tetézi – mutatott rá a szakember. Leszögezte: a szakképzés és a felsőoktatás egyre mélyebb válságba süllyed, miközben csökken a közoktatás teljesítménye, s romlik annak megítélése is. Ez súlyos gond, hiszen az oktatás válsága a gazdaság teljesítményére is kihat – tette hozzá.