Teljes gőzzel folyik a kevésbé költséghatékony pszichiátriai ellátás felszámolása az OPNI-ban. Azonban – lapunk információi szerint – a három neurológiai osztály, illetve a világhírű, 80 ágyas stroke, az agyi érkatasztrófa ellátásával foglalkozó osztályok még 2008-ban is maradhatnak a Lipóton, mivel a befogadó kórházaknak építkezniük kell, hogy el tudják látni új feladatukat. Maradhatnak a Lipóton a hozzájuk kapcsolódó, már korábban „kiszervezett”, vállalkozásban működő diagnosztikai és egyéb kiszolgálóegységek is. Ezek működtetése kifizetődő a mostani finanszírozásban. Úgy tudjuk, a pszichiátria kiürítése után felszabaduló épületrészeket ki akarják adni. Tekintve, hogy a kerület változtatási tilalmat rendelt el az épületre, csak egészségügyi vállalkozások jöhetnek szóba bérlőként. A folyamat végén a Lipót fokozatosan magánklinikává válhat, ahol a „költséghatékony” eljárásokban a fizetőképes pácienseket kezelik, a szegények ellátása rámaradhat az ő speciális igényeiket csak alacsonyabb szinten kielégíteni képes, területileg illetékes kórházakra, ennek hiányában a családjaikra. A magánosításról szóló vélekedéseket támaszthatja alá, hogy – információink szerint – a fővárosi Amerikai úti agysebészetről – miközben elméletileg a Lipót stroke- és neurológiai osztályának befogadásával járó bővítésre készülnek – 31 főt bocsátanak el. Az OPNI-ban eközben teljes erővel folyik a pszichiátriai osztályok összevonása, a betegeket fokozatosan elküldik, a maradókat viszont áttelepítik, ami sokukat megviseli, hiszen a pszichiátriai betegségek nagy részével együtt járnak az alkalmazkodási nehézségek. Eközben a befogadásukra kijelölt intézmények nem készültek fel. Egyelőre sem a Heim Pál-gyermekkórház, sem a Semmelweis-klinika, sem pedig a Merényi-kórház nem képes elhelyezni a betegeket. Úgy tudjuk, a Merényinek sok pénz kellene ahhoz, hogy normalizálja az állapotokat és alkalmassá váljon a pszichiátriai betegek fogadására. Az összegre pályáznia kell az anyaintézménynek, az István-kórháznak, de az intézménynek más kötelezettségei is vannak: például VIP-részleget kell kialakítania a szintén hozzá tartozó László-kórházban. Forrásaink szerint megvan a veszélye annak, hogy nem a pszichiátriai betegek körülményei lesznek a legfontosabbak. Az első elképzelések szerint a Merényi 170 beteget, a Lipót pszichiátriájának nagy részét vette volna át. Úgy tudjuk, ma már csak 90-100 betegről van szó.
Korábban megírtuk, a Lipót vezetése tárgyalásokat kezdett a szociális tárcával a súlyos elmekórtani bajban szenvedő, bizonytalan családi hátterű betegek ellátásáról, a terv szerint állami támogatás mellett szétszórnák őket az ország szociális intézményeiben. A folyamatok – például a zárt osztályok kiürítése – azt mutatják, ez az egyébként komoly szakmai aggályokat felvető út sem bizonyult járhatónak. A tárgyalások mostani állásáról nincs hír.
Még mindig nem tudni azt sem, mi lesz a sorsa a 140 év szakirodalmát felölelő könyvtárnak, valamint a szintén unikális értéket képviselő múzeumban őrzött műtárgyaknak. A könyvtár tekintetében az Akadémia neve merült fel, a múzeum magánszemélyek érdeklődését is felkeltette – értesültünk.
Tasnádi Zoltán, az OPNI gazdasági igazgatója, aki egyben az intézmény felszámolásáért felelős kormánybiztos is, a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a legendák világába tartozik, hogy értékes képeik lennének. – Talán egy Paál László-festmény van – mondta. Ugyanakkor tény: a számos jeles művészt kezeltek itt, a több évtizede ott dolgozó alkalmazottak elmondása szerint a gyűjteményben biztosan ott volt Zórád Ernő, Gulácsy Lajos, sőt Csontváry Kosztka Tivadar és Barabás Miklós festménye is. Ez művészettörténeti kiadványokból is dokumentálható. Hogy hova tűntek, az nagy kérdés. Zórád Ernő művének létét hivatalosan is megerősítették, de hogy Gulácsy, Barabás, illetve Csontváry munkája birtokukban lenne, azt nem. A múzeum anyaga fölött egyébként a kulturális tárca gyakorol felügyeletet, a gyűjteményt állítólag egyben fogják áthelyezni. Hogy hova, az még mérlegelés tárgyát képezi. A palotaszerű épületben található egy kápolna is, melynek üvegablakait és dekorációját Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep alkotója tervezte. A századelő fontos művészettörténeti értékének alapítványi és önkormányzati forrásokból megvalósuló restaurációja előrehaladott: a boltozatot már befejezték, a munkák a felszámolás végéig folytatódnak. Ha az épületet értékesítenék, a jelentős művészettörténeti értékek szintén kikerülnének a köztulajdonból.
Tasnádi szerint értékes bútorok sem igen vannak az intézményben, az ott dolgozók azonban ennek ellenkezőjét állítják. Barokk és más stílusú, antik faragott szekrényekről, íróasztalokról beszélnek, amelyek mára valóban „eltűntek”, legalábbis nincsenek a szokott helyükön. Mindenesetre a biztonsági készültséget az egyszerű alkalmazottak körében megnövelték, mindenkit ellenőriznek, aki kilép az épületből, ugyanakkor a Lipót egyharmada nem bekerített: negyven hektár erdő tartozik hozzá, hátul és az egyik oldalon az jön és megy, aki akar, azt visz magával, amit akar. A megszűnő kórházak értékeire – így az OPNI-éira is – az állam felügyel, a munkát az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet koordinálja. Mint megírtuk, az elbocsátandó munkatársak listájára a mintegy 350 főből 178 került fel, közülük 30 orvos, 30 pedig egyéb diplomás. Ők végkielégítéssel távozhatnak, ám a Munka törvénykönyvének módosítása szerint a pénzt nem egy öszszegben kapják meg, hanem havi részletekben. Ha a folyósítás ideje alatt ismét a közszolgálatban helyezkednek el, juttatásuk fennmaradó részétől elesnek. Így tehát csak az jut hozzá a pénzhez, aki a versenyszférában keres munkát. Tekintve, hogy a Lipót munkatársai többnyire a 40-50-es korosztályhoz tartoznak, a szakma elhagyására keveseknek van esélyük. Nem beszélve arról, hogy ez a gyakorlat diszkriminál, súlyosan hátrányba hozza azokat, akik más helyen ugyan, de továbbra is a közt kívánják szolgálni, vagy éppen nincs más lehetőségük.
A Nyírő Gyula-kórház a Lipótról „átvett” 40 ágyhoz 8 orvost, 2 pszichológust és több mint húsz ápolót. Már ott dolgoznak, de bérüket az OPNI fizeti június 1-jéig. A János-kórház a Lipóttól megkapott 27 ágyhoz 2 orvost kívánna átvenni, jelentkező azonban nem akadt. A kórház a betegekre nem tart igényt, viszont több mint húsz ápolót foglalkoztatna tovább. A Semmelweis-klinika az átvett 70-90 ágyhoz mindössze nyolc orvost és két pszichológust igényel, valamint 25 ápolót, holott a meglévő 101 ágyához eddig 28 orvost foglalkoztatott.
A Lipót átszervezéséről készült ombudsmani jelentés szerint a folyamat súlyosan sértheti az egészséghez való alapvető alkotmányos jogot. Tasnádi Zoltán felszámolási kormánymegbízott tegnap elfoglaltságára hivatkozva nem válaszolt kérdéseinkre. Nagy Zoltán főigazgató szintén sűrű elfoglaltságai miatt nem tudott visszahívni minket, így neki sem tudtuk feltenni kérdéseinket.
origo.hu
A Hell közleményben reagált az energiaitalok korlátozására
