Lesz ingatlanadó, kérdés, milyen

Ragaszkodik a kormány az ingatlanadó jövő évi bevezetéséhez, ám az erről szóló javaslat még mindig várat magára. A késlekedés legnagyobb veszélye az lehet, hogy a kabinet végül egy, a szociális és vagyoni szempontokat figyelmen kívül hagyó, egységes adómértékkel operáló javaslatot fogad el.

Jövőre be kell vezetni az ingatlanadót – szögezte le Veres János kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában. A pénzügyminiszter szerint a javaslat készen van, és a koalíciós pártok részéről sincsenek olyan felvetések, amelyek a bevezetés elhalasztására irányulnának. Elképzelhető, hogy tényleg így lesz, Veres János ugyanakkor már sokadszor kényszerül az új adónem ennél későbbi bevezetéséről szóló értesülések cáfolására. Ezúttal minden bizonnyal a Világgazdaság cikke késztette megszólalásra a pénzügyi tárca vezetőjét, a lap ugyanis kormány közeli forrásokra hivatkozva a bevezetés csúszását jósolta.
Az új adónemről először tavaly esett szó, azóta azonban hallani lehetett a szabad demokraták vonakodásáról és az egyeztetések elhúzódásáról, és sokan a feszültségek első jelének tekintették, hogy Katona Tamás korábbi pénzügyi államtitkár is egy, az ingatlanadóval kapcsolatos kijelentése miatt kényszerült távozásra. Utóbbi eset mögött az húzódhatott meg, hogy Katona már tavaly ősszel 9,5 millió forintos ingatlanértéknél húzta meg az adófizetés alsó határát, ami valószínűleg elhamarkodott kijelentés volt, hiszen a végleges javaslat azóta is várat magára. Lapunk birtokába tavaly egy 1,5 ezrelék és 1,5 százalék közötti adómértékről szóló tervezet került, azóta azonban számos további lehetőség vetődött fel.
A szakemberek abban egyetértenek, hogy a legsúlyosabb dilemmát az ingatlanok értékének meghatározása jelenti. Megbízható országos adatbázis e téren nem létezik, az illeték- és földhivatali nyilvántartások ugyanis sokszor félrevezetők lehetnek. További gond, hogy az adatbázisok összeegyeztetése hónapokat vehet igénybe, egy új nyilvántartás elkészítése pedig még hosszabb időt. Érdemes megjegyezni, hogy a tavaly bevezetett luxusadó pontosan ezen okokból kevés, mindössze százmillió forint körüli bevételt, ám annál több vitát generált, és még a kormány sem tagadta, hogy komoly csalódást okozott. – Egyelőre nem tudjuk, a javaslat milyen fázisban jár, ám ha csak általános irányvonalakat vázol fel, kicsi az esélye, hogy az ingatlanadót valóban be lehet vezetni jövőre – közölte lapunk kérdésére Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Véleménye szerint az adóteher növelése komoly hiba lenne, az új ingatlanadóval ugyanakkor ki lehetne váltani a mostani telek- és építményadókat, ám szóba jöhet az iparűzési és a személyi jövedelemadóból történő elszámolás lehetősége is. Hasonló véleményt fogalmazott meg László Csaba egykori pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere is a szerdai Napi Gazdaságban: szerinte életszerűtlen, hogy csak a már létező „ingatlanadók” egységesítése valósuljon meg, az új adónemmel ugyanis egyes kisebb közterheket is ki lehetne váltani. Ha valóban így lesz, akkor a bevételi terv mindenképpen magasabb lesz a jelenlegi kommunális, építmény-, telek- és luxusadók összegénél, vagyis évi 60 milliárd forintnál. Széles körű ingatlan-adatbázis és idő híján azonban arra is van esély, hogy a kormány végül egyetlen, négyzetméterre meghatározott adómértéket vet ki. Így mindenki ugyanannyit fizetne, vagyoni helyzetétől és az ingatlan értékétől függetlenül.