Hétfőn dióhéjban annyi történt, hogy a Mátrai Erőmű egyik csúcsra járatott blokkja kora délután váratlanul leállt, s ezzel egy időben egy rosszul működő biztonsági kapcsoló miatt az AES Tisza Erőmű két blokkja is elvesztette kapcsolatát a vezetékhálózattal. A leállásokkal hirtelen kieső hatszáz megawattnyi erőművi kapacitást a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) a rendelkezésére álló tartalékokból nem tudta pótolni, és így kénytelen volt fogyasztókat kikapcsolni a szolgáltatásból.
*
Az ellátás estére állt helyre teljesen, köszönhetően annak, hogy be lehetett indítani álló blokkokat – például a Csepeli és az Újpesti Erőműben. Az álló blokkok elindítása azonban csak azért volt lehetséges, mert azok kapacitását az MVM a sokat támadott HTM-ekkel korábban lekötötte. Az áramszolgáltatás gyors helyreállítását lehetővé tevő HTM-eket zömmel 1995-ben kötötték a frissen privatizált erőművek az MVM-mel. Meglétük garancia arra, hogy az erőműveknek lesz kinek eladniuk, az MVM-nek pedig lesz kitől megvennie az áramot, ráadásul segítségükkel a nagykereskedő képes viszonylag alacsonyan tartani a közüzemi fogyasztók tarifáját. A szerződések megtartása, helyesebben újratárgyalása mellett érvelők rendszerint ezt az árelőnyt szokták felhozni a HTM-ek védelmében. A hétfői üzemzavar azonban megmutatta: a megállapodások egyúttal olyan biztonságot is teremtenek, amit a piac önmagában valószínűleg nem tud megadni. A hétfői áramszünet ugyanis úgy következett be, hogy közben az országban volt áram. A kritikus pillanatokban információink szerint 1650 megawattnyi importáram érkezett a határokon túlról. De ebből csak 625 megawattnyit kötöttek le idehaza a piaci kereskedők, a többit a Balkánon értékesítették, ott drágábban lehetett eladni a villamos energiát, mint hazánkban.
A dolog úgy fest tehát, hogy a HTM-ek felmondásáért általános versenyérvekkel küzdő gazdasági tárca véleményével ellentétben a piac mégsem képes mindent megoldani, sőt. A már kész tényként kezelhető liberalizáció valószínűleg a nemzeti rendszerirányítók kárára hozza majd még inkább helyzetbe a határokon átfolyó kereskedést. Az országok közötti vezetékkapcsolatokat ugyanis eredetileg nem kereskedelmi célokra hozták létre, hanem azért, hogy az együttműködő villamosenergia-hálózat tagjai szükség esetén gyorsan ki tudják segíteni egymást.
Lapunkban visszatérő téma, hogy a magyar villamosenergia-termelő és -ellátó rendszer teljesítőképessége határán dolgozik. A Mavir szakemberei régóta jelzik, hogy nincs elegendő tartalék a hirtelen ingadozások kiegyenlítésére, mégsem történik semmi. A megoldást az jelentené, ha épülne idehaza egy kiegyenlítő erőmű. Ennek hiányában azonban nem elképzelhetetlen, hogy Németország és Olaszország után mi is megtapasztaljuk majd, milyen is az, amikor fogyasztók milliói maradnak áram nélkül. Ez szerencsétlen esetben akár rövid időn belül is bekövetkezhet, hiszen a klímaberendezések elterjedése miatt gyakorlatilag eltűnt a különbség a téli és a nyári áramfogyasztás között, miközben a nagy karbantartásokat nyáron célszerű elvégezni. Amikor a hőmérséklet huszonkilenc fok fölé emelkedik, azonnal tíz százalékkal nő az áramfogyasztás, és nem ritka, hogy a klímaberendezések miatt akár egyik pillanatról a másikra jelentősen, háromszáz megawattnyival ugrik meg az ország kapacitásigénye.
Az MVM szerint több európai szolgáltató-elemző társaság jelezte, hogy kontinensszerte nehéz nyár és rendkívül magas árak várhatók a villamosenergia-ellátás területén. „A helyzet Magyarországon sem lesz kedvező” – áll a közleményben.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
