Csaknem százhúsz, az élet különböző területein tevékenykedő értelmiségi írta alá a Márciusi levél dokumentumot. Ezután alakult meg múlt hét szombaton Márciusi Charta néven egy új civil értelmiségi mozgalom. Csoóri Sándor levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar értelmiségnek az ország népe iránt felelőssége van, az elvárásoknak meg kell felelnie, ugyanúgy mint más történelmi helyzetekben, most is nekik kell megmutatni a politikai válságból kivezető helyes és vállalható utat. A Márciusi Charta mozgalom internetes portálja (www.marciusicharta.eu) bevezető mottónak Széchenyi István gróf egyik fontos gondolatát idézi: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen.”
Beérett az elmúlt ötven év
mérgező gyümölcse
Különös jelentősége van, hogy a magyar katolikus egyházi vezetők jelentős része aláírta a nyilatkozatot. De aláírták költők, írók, akadémikusok, politikusok, művészek, határon túl élő magyarok is. Lapunk az aláírók közül néhány értelmiségit megkérdezett, hogy mit tart a legnagyobb bajnak, miért írta alá a levelet, van-e kivezető út ebből a társadalmi válságból.
Náray-Szabó Gábor kémikus, egyetemi professzor az évek óta mélyülő társadalmi, gazdasági és politikai válság okait morális alapokra vezeti vissza. Szerinte túl kevesen tudták meghaladni a legvidámabb barakk vezéreinek rafináltan aljas üzenetét: ha azt hazudod, hogy szeretsz minket, megtömheted a hasad. Az értelmiségből túl sokan adták el magukat anyagi előnyökért vagy talmi dicsőségért, még többen hallgattak, mert volt mit veszíteniük. A rendszerváltás után elmaradt a katarzis. Azt hittük – mondta –, hogy elvtelen alkuk sorozatával most is lehet lavírozni, majdcsak átvészeljük a ránk erőltetett versenyt. Ez azonban csak egy apró, de gátlástalan csoportnak sikerült úgy, hogy előre megfontolt szándékkal eladták az országot. Beérett az elmúlt ötven év mérgező gyümölcse: bomlanak a közösségek, fellazult a szolidaritás, csalfa kölcsönökért adjuk el jövőnket. Úgy véli, pártállásra való tekintet nélkül mindazoknak részt kell venni Csoóri mozgalmában, akik ráébrednek arra: ki kell törölni a bizánci hatást gondolkodásunkból. Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem!
Csókay András idegsebész még nem találkozott olyan kiáltvánnyal, aminek minden apró részletével ennyire egyetértett volna, mint a Márciusi Charta. Miért írta alá az idegsebész? – kérdeztük. Azért, mert a lelkiismeret szólalt meg általa – jött a válasz. Ezért mondhatjuk, hogy evangéliumi ihletésű ez a nyilatkozat. Éppen ezért kell aláírni, függetlenül attól, hogy lefejeznek vagy megdicsérnek érte. A lelkiismeret az a közös pont a nem hívő és hívő ember között, amire mindenki tud építkezni. A lelkiismeret szavából és éledéséből jön az újjászületés, aminek hazánknak olyan nagy szüksége van. Az orvos úgy látja, a hiszékenységet, ami népünket tönkretette 2002 óta, emberi erővel nem lehet legyőzni, csak Krisztusba vetett hittel, lelkiismerettel.
Krónikus stresszben a társadalom
Kopp Mária orvosprofesszor úgy látja, az értelmiség küldetése az, hogy a nemzet lelkiismerete legyen: szellemi, lelki, erkölcsi krízisek idején meg kell tennie mindent a kiút keresése érdekében. Csoóri Sándort hozta fel példának, aki annak idején a táncházmozgalom elindításával ezt tette. Senki sem mozdította ki a lelkeket, különösen a fiatalokat a fásultságból olyan eredményesen, mint Csoóri a táncházmozgalommal. A Charta ’77 szintén sarkaiból fordította ki a diktatúrát, csak azzal, hogy megszólalt a nemzet, a nemzetek lelkiismerete, a felelős értelmiségiek. A mai magyar társadalom súlyos erkölcsi, lelki krízisben van – állapította meg Kopp Mária. Szerinte Selye János születésének századik évfordulóján ki kell mondani, hogy a társadalom jelentős hányada ma a krónikus stressz állapotába került, amit a kontrollvesztés élménye, a depressziós tünetegyüttes, az ellenségesség, a bizalom hiánya, a hosszú távú tervezés képtelensége, a kiúttalanság, a demoralizálódás, az érdektelenség jellemez. A magatartást kutató orvosprofesszor kiemelte: a morális konszenzus a modern demokráciák legfőbb íratlan törvénye. Ha mindenki úgy érezheti, hogy a nemzet közös célja a közösséghez tartozók esélyeinek erősítése, a leszakadókkal érzett és megvalósított szolidaritás, a közös erkölcsi elvek betartása és betartatása, akkor a legsúlyosabb nehézségekkel is meg tud birkózni egy nemzet, mint Európában a finnek, az írek példája is ezt bizonyította.
A szintén aláíró Szőcs Géza költő szkeptikus a felhívás azonnali vagy akár hoszszabb távú hatását illetően. Csoóri iránti szolidaritásból írta alá, akit a rendszerváltás egyik fő alakjának tart. Illúziónak tartja, hogy az aláírók azonosak lennének az egész magyar értelmiséggel. A költő örült volna, ha még olyan művészek, tudósok is aláírták volna a Márciusi levelet, akiknek életműve, személye számára az érték és minőség fogalmával, annak garanciájával egyenértékű. Tehát Szőcs Csoóri vállalkozását, minden heroizmusával és tisztességével esélytelennek tartja. De az is előfordulhat szerinte, hogy a szöveg hatása lassan, észrevétlen tovább fog gyűrűzni valamilyen elmében vagy lelkiismeretben, s meg fog szólalni egyszer egy hang, talán megszületik egy elhatározás, aminek majd rendkívüli következményei lesznek. Isten adja, hogy így legyen – fejezte be gondolatát a költő.
A hazugság polgárjogot nyert
A keresztény egyház számos vezető személyisége csatlakozott a mozgalomhoz így Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti római katolikus érsek is. Szerinte az erkölcsi élet mély válságban van. A jóra azt mondják, hogy rossz, a rosszra pedig, hogy jó. Nem csoda, hiszen három nemzedék nőtt fel valláserkölcsi oktatás nélkül. Súlyos erkölcsi kérdéseket, mint például az abortuszt, eutanáziát, a homoszexuális együttélés házasságnak történő elfogadását, imperialista háborúban való részvételt, határainkon élő magyarok kirekesztését szavazás útján fogadtatják el. Mindez azért lehetséges – állítja Bábel idézve Pilinszkyt, mert: „Nem betű a betű, nem szám a szám.” A katolikus érsek úgy véli, a hazugság polgárjogot nyert, melynek a Biblia tanítása szerint a sátán az atyja. Igaznak tartja a múlt évi püspökkari körlevélnek a döbbenetes megállapítását: „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg bennünket.” Csete György Kossuth-díjas építész feleségével, Csete Ildikó textilművésszel is aláírta a kiáltványt. Az építész keményen fogalmazott: Az országot egy szürke bolsevik lepedék terítette be. Tévedés, aki azt hiszi, hogy a kommunistáknak vörös a színük, nem, a kommunisták színe a szürke – magyarázta. Azért álltak a mozgalom mellé, hogy segédkezzenek ennek a mindent elszürkítő szellemi rémuralomnak a megszüntetésében, mert Magyarországon sok minden mellett veszélybe került az értelmiségi lét is. – Elég volt abból, hogy minden gaztett mellett milliárdos emberek éneklik az Internacionálét – mondta. Majd ezzel búcsúzott: nem lenne jó vége, ha nincstelen emberek tömegei mondanák ki, hogy ne tovább.
origo.hu
Brutális verekedés szakította meg a majálist – videó
