Világhatalom adhat háttértámogatást Oroszországnak

Kína a semlegességét hangoztatja az ukrajnai háborúval kapcsolatban, azonban egy kiszivárgott beszélgetés alapján Peking geopolitikai előnyt lát az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásában. Kína nem tudná elfogadni, ha Oroszország vereséget szenvedne Ukrajnában.

Kína tagadja, hogy segítené Oroszországot Fotó: ALEXANDER NEMENOV Forrás: AFP

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, a South China Morning Post értesülései szerint Vang Ji kínai külügyminiszter a héten egy zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének elmondta: Kína nem tudná elfogadni, ha Oroszország vereséget szenvedne Ukrajnában, mivel az Amerika megerősödésével járna, és az számukra kedvezőtlen fejlemény lenne. A brüsszeli találkozón elhangzottak ellentétben állnak Kína hivatalos álláspontjával, miszerint Peking semleges kíván maradni az orosz–ukrán konfliktusban. 

Peking semleges kíván maradni az orosz–ukrán háborúban – legalábbis ez a hivatalos közlés, de a háttérből Oroszországot támogathatja
Fotó: SERGEY BOBYLEV/RIA NOVOSTI/ANADOLU

Az európai tisztviselők megdöbbenésére Vang Ji áldásnak nevezte Oroszország ukrajnai invázióját

– írja a The Times of India. A beszámoló szerint Kína inkább a háború elhúzódásában érdekelt, mivel így az Egyesült Államok figyelme és erőforrásai nem a Távol-Keletre összpontosulnak. Ezzel az állásponttal több elemző is egyetért. Ugyanakkor Vang Ji visszautasította azokat a vádakat, hogy Kína katonailag vagy pénzügyileg támogatná Oroszországot. Szerinte ha Kína valóban ilyen mértékű segítséget nyújtana, a háborúnak már rég vége lenne. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette:

Kína nem részese az ukrajnai ügynek. Álláspontunk objektív és következetes: tűzszünetre, tárgyalásra és békére van szükség.

Hozzátette, hogy Kína a nemzetközi közösséggel együtt továbbra is konstruktív szerepet kíván betölteni a válság megoldásában. 

Kína tagadja, hogy segítené Oroszországot

Bár Peking nyilvánosan a semlegességet hangsúlyozza, az orosz–kínai kapcsolatok látványosan erősödtek a háború kezdete óta. Még 2022 elején, közvetlenül az invázió előtt, Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a két ország korlátlan partnerségét, amelyet azóta számos politikai és gazdasági együttműködés követett. 

Kína továbbra is tagadja, hogy bármilyen katonai támogatást nyújtana Oroszországnak. 

Ennek ellenére Ukrajna szankciókat vezetett be több kínai cég ellen, amelyek drónalkatrészeket és olyan technológiát szállíthattak orosz vállalatoknak, amiket a drón- és rakétagyártásban használnak fel. A vádakat erősíti, hogy Andrij Szybiha ukrán külügyminiszter-helyettes pénteken fotókat tett közzé az X platformon, amelyeken egy orosz Geran–2 drón törzsének darabjai láthatók „Made in China” felirattal. 

What an irony. Following tonight's massive Russian air attack on Ukraine, we discovered in Kyiv a component of a Russian-Iranian "Shahed-136"/"Geran-2" combat drone, which was made in China and supplied just recently.

And right on the eve, the Chinese Consulate General's… pic.twitter.com/VetUqqVo67

— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) July 4, 2025

Borítókép: Kína tagadja, hogy segítené Oroszországot (Fotó: AFP)