Gazdaságpolitikai fordulat zajlik 2006 közepe óta, s az idei év tavaszára egyértelművé vált, hogy ez jó irányú – állapítja meg a GKI tegnap közzétett tanulmánya. E jó irányú fordulat nyomán – derült ki az elemzésből – gazdasági növekedésünk valamennyi közép-európai országénál lassúbb lesz, mértéke alig haladja majd meg a három százalékot. Mindehhez helyben járó foglalkoztatottság és emelkedő munkanélküliség társul, amihez párosul egy, a gazdaságkutató által korábban előre jelzettnél magasabb, hétszázalékos pénzromlás. A GKI várakozásai szerint az év végére a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékra emelkedik, ami különösen az uniós országokban tapasztaltak fényében tűnik igen drasztikusnak. A közösség tagországaiban ugyanis folyamatos a munkanélküliek számának csökkenése, épp a gazdasági fejlődés miatt.
Az elszabadult infláció miatt az idei évben a tervezettnél erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenésre számíthatunk, azaz ennyivel érnek majd kevesebbet a fizetések – vélik a GKI elemzői. A bruttó nyugdíjak ugyan a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek, ugyanakkor valós vásárlóerejük mintegy négy százalékkal csökken majd.
Bár az államháztartási hiány továbbra is nagy, a megszorítások eredményeként – jegyzi meg az elemzés – a deficit minden hónapban kedvezőbb a Pénzügyminisztérium előrejelzésénél. A GKI szerint az idei hiánycél biztonságosan teljesíthető, a hiány a bruttó hazai termelés (GDP) 6,2 százaléka körül alakul majd. A bruttó államadóság pedig a tavalyi szinten, a GDP 66 százaléka körül marad. A GKI várakozásai szerint júniustól kamatcsökkentési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5 százalék közötti jegybanki alapkamatot, éves átlagban pedig 250 forintos euróárfolyamot várnak.

Érettségi 2025: trükkös matekpéldákat kell megoldaniuk a diákoknak