Egy, a Kaszpi-tenger keleti partján futó földgázvezeték építéséről állapodott meg türkmén és kazah kollégájával, Gurbanguli Berdimuhammedovval, illetve Nurszultan Nazarbajevvel Vlagyimir Putyin. Újjáépítik a Kaszpi-tenger melletti gázvezetéket, és közben mellette párhuzamosan felépítenek egy másik vezetéket, hogy 2012-re évente minimum 12 milliárd köbméterrel növeljék a szállítási kapacitást. Erről még szeptember előtt megállapodást kötnek, és az építési munkálatok 2008 második felében megkezdődnek. Újságírók kérdésére válaszolva Putyin közölte, hogy a három országon kívül további felet nem vonnak be a gázvezeték-építésbe. Az orosz államfő bejelentette továbbá, hogy aláírtak egy négyoldalú nyilatkozatot is – Üzbegisztán bevonásával – a közép-ázsiai gázszállítási kapacitás fejlesztéséről.
*
A Kaszpi-tenger körüli gázvezeték építéséről egyelőre kevés részlet ismeretes. Az elképzelést még 2003-ban vetette fel a néhai türkmén államfő, Saparmurat Nyijazov. Türkmenisztán a legnagyobb energiatermelő Oroszország után az egykori szovjet köztársaságok között. Az ország szinte teljes termelését a Gazprom vásárolja fel az európainál jóval kedvezőbb áron, s exportálja az általa ellenőrzött tranzitvezetékeken keresztül. Közép-Ázsia legnagyobb gázvezetékrendszerének áteresztőképessége a Kaszpi-tenger menti, meglehetősen leromlott vezeték korszerűsítése és a vele lényegében párhuzamosan haladó új cső építése nyomán eléri majd az évi 90 milliárd köbmétert. A fejlesztések lehetővé teszik a jelenlegi 50 helyett akár évi 80–90 milliárd köbméter gáz szállítását Türkmenisztánból, amit egyébként már a két ország között 2003-ban kötött és 2028-ig érvényes gázszerződés is célul tűzött ki.
Moszkvában azt várják, hogy megépülésével tovább nő Oroszország szerepe mint Európa egyik vezető energiaellátója. Washington ezzel szemben azt szeretné, ha a türkmén gázszállítás a Kaszpi-tengeren át történne Nyugatra, Oroszország kikerülésével. A transzkaszpi vezeték a Kaszpi-tenger alatt Azerbajdzsánba, majd a Baku–Tbiliszi–Erzerum vezetéken át Törökországba, onnan pedig az EU-védnökség alatt tervezett Nabucco vezetéken juttatná Európába a türkmén gázt.
A közép-ázsiai vizittel párhuzamosan Krakkóban is zajlott egy energiacsúcs, amelyen a részt vevő öt európai és Kaszpi-tengeri állam (Lengyelország, Litvánia, Ukrajna, Grúzia és Azerbajdzsán államfője mellett a kazah elnök megbízottja vett részt) vezetői energetikai együttműködésről állapodtak meg. A tervezett együttműködés célja, hogy javítsák az energiaellátás biztonságát, s a Kaszpi-tenger térségéből kőolajat szállítsanak Európába. Lech Kaczynski kijelentette: a résztvevők megállapodtak arról, munkacsoportot hoznak létre az Odessza–Brodi–Plock–Gdansk kőolajvezeték tervének megvalósítására. A gázvezetéken Kaszpi-tengeri kőolajat szállítanának Ukrajnán keresztül a lengyelországi Plock kőolaj-finomítójába, onnan a balti-tengeri Gdanskba, esetleg tovább Nyugat-Európába legkésőbb 2012-ben. A lengyel elnök annak a reményének adott hangot, hogy a résztvevők legközelebbi, őszre tervezett vilniusi tanácskozására már Türkmenisztán is elküldi képviselőit.
origo.hu
Kigyulladt a Penny logisztikai központja Veszprémben
