Nemcsak a lakosságra, hanem a magyarországi bankokra nézve is veszélyeket jelent a háztartások egyre növekvő eladósodottsága, illetve, hogy a kölcsönök legnagyobb részét immár külföldi valutában veszi fel a lakosság – derül ki a Világbank tegnap közzétett, pénzpiaci fejleményekkel foglalkozó éves jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy egyes feltörekvő országokban, köztük Magyarországon a kereskedelmi bankok olyan mértékben növelték külföldi valutában kinnlevőségeiket, hogy az már veszélyezteti a pénzügyi stabilitásukat. A nemzetközi szervezet szerint Észtországban, Magyarországon, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában, Oroszországban és Ukrajnában „aggodalomra ad okot” a nagymértékű hitelkihelyezés, s az ezzel kapcsolatos kockázatokra a nemzeti hatóságoknak is különleges figyelmet kellene fordítaniuk, ezek a pénzintézetek ugyanis az országok pénzügyi rendszereiben meghatározó szerepet töltenek be.
A Világbank tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy a globális gazdaság változása, az amerikai gazdaságnak a vártnál esetleg mélyebb visszaesése érintheti a fejlődő országok kivitelét is, és megrázkódtatást idézhet elő a pénzügyi szektorukban. Egyes gyorsan fejlődő országok pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti a gyorsuló infláció és a fizetési mérleg tekintélyes hiánya is – olvasható az összefoglalóban.
A Világbankhoz hasonló megállapításokat tett legutóbbi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. A jegybanki szakemberek arra figyelmeztettek, hogy miközben a reáljövedelmek csökkennek, a háztartások eladósodottsága nő, ráadásul úgy, hogy a kölcsönöket főként devizában és jelzálogfedezet mellett veszi fel a lakosság. A devizahitelekkel kapcsolatban az MNB az alacsony pénzügyi kultúrából fakadó kockázatokra is felhívta a figyelmet. A lakosság körében végzett jegybanki felmérés ugyanis azt mutatta, hogy a háztartások jellemzően nem képesek teljes körűen felmérni a devizahitel veszélyeit, s a kölcsön felvételénél főként a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó számukra, az árfolyam- és kamatkockázat mérlegelése pedig sok esetben meg sem történik.
Jelenleg a lakossági kölcsönök mintegy felét devizában tartja nyilván az MNB, s a hitelek több mint 60 százaléka van biztosítva jelzálogfedezettel. A törlesztés hiánya miatt tavaly az áruhitelek 8,5 százaléka dőlt be, s nem sokkal jobb a helyzet az autóvásárlási és személyi kölcsönöknél sem, ahol 5 illetve 4 százalékos a rossz kölcsönök aránya. A legkevesebb rossz adóst a lakáshiteleknél és az egyéb jelzáloghiteleknél regisztrálta a jegybank, itt még mindig egy százalék alatti a bedőlt hitelek aránya. Szakértők az idén a lakosság eladósodásának további növekedésére számítanak. Januártól március végéig a pénzintézetek összesen 256 milliárd forint értékben utaltak ki kölcsönöket a háztartásoknak.
origo.hu
Menczer Tamás keményen nekiment a Momentum korábbi elnökének
