Védtelenek az adózók?

Lépésről lépésre csökkennek az utóbbi években az adózókat megillető jogok, miközben növekednek a rájuk nehezedő kötelezettségek – hívják fel a figyelmet adótanácsadók. A legárulkodóbb jel az, hogy míg az adóhatóság becsléssel határozhat meg adóalapot, az adózó ellenbizonyítása egyre nehezebbé válik.

Jelentősen szigorította a jogszabályokat a kormány a tízezer vagyonosodási vizsgálat elősegítése érdekében – ezekből egyébként az adóhatóság közlése szerint csaknem háromezer lezárult, további hatezer pedig folyamatban van. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kezében a becslés a legkomolyabb fegyver, amelynek segítségével a revizorok a valós adó alapját valószínűsítik. Erre akkor nyílik lehetőség, ha jelentős adat, tény vagy körülmény utal arra, hogy az adózó irataiból a tényleges adóalap nem határozható meg, vagy ha a „legális” jövedelem nem arányos az adózó vagyongyarapodásával. Néha azonban hajszálon múlhat, hogy egy körülmény jelentősnek számít-e, vagy hogy aránytalan-e a magánszemély jóléte. Az adózó azonban már csak hiteles iratokkal és adatokkal kísérelheti meg a védekezést, ami azért tűnik aggályosnak, mert a törvény szerint egységes jogok illetik meg az adózót és az adóhatóságot.
Őszi újítás, hogy ha az adózó az elévülési időt megelőző vagyonszerzésre hivatkozik, a vizsgálat túlléphet az ötéves korláton, az adózók ugyanakkor az elévülési időn túli szerzéseket csak közhiteles okirat segítségével bizonyíthatják. További szigorítás, hogy ha az adózó vagyongyarapodása forrását egy magánszemélyben jelöli meg, az APEH köteles nála is vizsgálatot indítani, ennek eredménytelensége esetén pedig akár 200 ezer forintos mulasztási bírság is kiszabható. Ezzel Szabó Tibor adószakértő szerint jelentősen csorbulnak az adózói jogok. A Vagyongyarapodás és adóellenőrzés című könyv szerzője lapunk kérdésére rámutatott: még korábban egyfokúvá vált a bírósági felülvizsgálat lehetősége, az adóhivatal az év eleje óta csak írásos szerződéseket fogad el, valamint a vizsgálatról szóló értesítés után már nincs lehetőség önellenőrzésre.
Érdemes tehát alaposan felkészülni a vizsgálatra. Az APEH-tól kapott megbízólevél meghatározza a revizor személyét, a vizsgálati időszakot és adónemeket, valamint azt is, hogy rendes, cél- vagy kapcsolódó vizsgálatról van-e szó, ezek módosítására pedig a hivatalnak utólag nincs lehetősége. Fontos az is, hogy a bevallás utólagos ellenőrzésére, a kapcsolódó vizsgálatra, valamint a felettes szervek vizsgálódására maximum 90-90 nap áll az APEH rendelkezésére, a jogtalan eljárással okozott károkat pedig az adóhatóság köteles megtéríteni. Jól jöhet az is, hogy az első méltányossági kérelem az elbírálásig szünetelteti a végrehajtást, igaz, a régebben foganatosított adóhivatali lépéseket – például inkasszókat – nem. A beszedési megbízásról érdemes megjegyezni, hogy ha jogtalannak bizonyul, az összeg az alapkamat kétszeresével jár vissza. Szabó Tibor szerint azonban minden védekezés ellenére is komoly károkat okoz majd a szigor a magyar vállalkozásoknak, miközben az adóbevételek alig nőnek, és az emberek nem merik majd bankba helyezni a pénzüket.