A sport szerencsejáték-bevételei

Nagy érdeklődéssel olvastam lapjukban Váczi János sportközgazdász június 13-án A Szerencsejáték Zrt. privatizációja és a sport címmel megjelent cikkét, úgy is, mint az állami sportirányítás egyik volt vezetője, és abban a tisztségemben is, mint a Széchy Tamás Sportuszoda beruházását befejező gazdasági társaság igazgatóságának elnöke.
Nem vitatom, hogy a szerző sportéletünk számos olyan valóban meglepő problémájára hívja fel a figyelmet, amelyek régóta megoldásra várnak, és amelyekben lényegében a rendszerváltozást követő időszakban semmilyen vagy csak csekély haladást sikerült elérni. Ezek a gondok azonban nem újak, sportunk szinte valamennyi gondját-baját összegyűjtve megtalálni a már parlamenti vita alatt álló Nemzeti sportstratégiáról szóló kormány-előterjesztésben. Az előterjesztés nemcsak a helyzetelemzést végzi el, de megfogalmazza a szerzőével lényegében megegyező célokat, a megvalósításukhoz szükséges teendőket.
Azzal viszont vitatkozom, hogy a szerző úgy tesz, mintha a kétségtelenül jelentős, a sport költségvetésénél nagyságrendekkel nagyobb szerencsejáték-bevételek vagy azok egy részének minden más társadalmi céltól függetlenül, pusztán egyszerű kormányzati döntés útján átcsoportosíthatók lennének a sport kiadásaira, például a sportszolgáltatásokat megvásárolni nem képes társadalmi rétegek sportolásának finanszírozására. Ezt hatalomra kerülése esetén egy jobboldali kormány is százszor megfontolná, mivel az sem függetleníthetné magát egy ilyen rapid megoldás egyéb fontos célokra, területekre (egészségügy, oktatás, nyugdíj, szociális ellátás stb.) kiható pénzügyi következményeitől.
A tényekhez tartozik azonban az is, hogy a sport – milliárdos nagyságrendben – ma is részesedik a szerencsejáték bevételeiből, mert például a totó játékadójának 100 százaléka, a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százaléka, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százaléka közvetlenül a sport költségvetésébe kerül. Erről törvény rendelkezik, és ha csak a parlament nem változtat rajta, ezek a bevételek a Szerencsejáték Zrt. esetleges privatizációja esetén is a sportot illetnék meg.
Nem felel meg a tényeknek a szerzőnek az az – csak úgy, példálózás céljából odavetett – általánosító megjegyzése sem, hogy a baloldali kormányzatok által ígért létesítményfejlesztések elmaradtak. Mindössze egy margitszigeti uszoda épült meg, az is csak „elkésve és összecsapva működött a tavalyi Európa-bajnokságon, de azóta is üresen, utóhasznosítási koncepció nélkül áll”.
A Széchy Tamás Uszoda valóban az Európa-bajnokság megrendezhetősége céljából épült meg, de az eredeti és jóváhagyott tervek szerint is a Hajós Alfréd Uszoda kiegészítéséül, a nemzetközi verseny lebonyolításához szükséges és megkívánt korszerűsítéssel. A költségtakarékosság jegyében egyes területeken (például mobil lelátók) ideiglenes technikai-műszaki megoldásokat alkalmaztak. A beruházásról döntő kormányhatározat egyúttal úgy rendelkezett, hogy – az Eb lezárását követően az ideiglenes megoldásokat felszámolva, a beruházás kivitelezését befejezve – a létesítményt üzemeltetésre át kell adni a Hajós Alfréd Uszodát üzemeltető Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézménynek, és a két uszodát közösen kell működtetni.
A beruházás 2006 decemberében fejeződött be, az uszoda megkapta a végleges használatba vételi engedélyt. Ezzel az uszoda alkalmas hazai és nemzetközi versenyek lebonyolítására, edzések, edzőtáborok kiszolgálására, egyúttal a szabad kapacitás erejéig lakossági használatra is. Miután az uszoda nyitott létesítményként épült meg, az engedélyezési terv is csak ezt tette lehetővé. Ezért az elmúlt év novemberében az uszodát téliesítettük, azaz biztonságosan használaton kívül helyeztük, így hasonlóan a többi nyitott uszodához és strandhoz, a téli időszakban értelemszerűen nem üzemelt. Az uszodát ez év április 23-án – megegyezően más fővárosi uszodákkal és strandokkal, illetve azokat is megelőzve – megnyitottuk, és azóta is folyamatosan működtetjük. A két uszoda közös üzemeltetésben, egymással öszszehangoltan, teljes kapacitással működik, és mind sportcélokra, mind lakossági használatra igénybe vehető. Erről bárki meggyőződhet.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy társaságunk keresi a lehetőségét annak, hogy az új uszoda a téli időszakban is használható legyen. Az őszi időszakig – a használat zavartalansága mellett – gondoskodunk a szükséges víz- és légfűtési rendszer kiépítéséről, beszereztük már a medence lefedésére szolgáló sátortetőt is. Ezzel megteremtődnek az előfeltételei az uszoda téli üzemeltetésének is.
Tibor Tamás
a Rendezvénycsarnok Zrt. igazgatóságának elnöke,
Budapest