A korrupció teljes felszámolása helyett csak annak visszaszorítása lehet reális cél – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézete és a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának kiadott tanulmányából. A közszféra és a gazdaság versenyképességéről szóló elemzés megállapítja: a közbeszerzési törvények helyi alkalmazását segítő intézmények belső szabályozásai hiányosak, a jogszabályok betartatásának feltételei nem kielégítőek, és a pénzügyi ellenőrzés korlátai végesek, valamint a pártfinanszírozás jelentős korrupciós kockázatokat rejt.
Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Corvinus Egyetem tanára a kiadványt bemutató tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tanulmány kitér a politikai és gazdasági szféra kapcsolódására, a társadalmi érdekegyeztetési mechanizmusokra, a regionális politika jelentőségére, valamint a civil társadalom szerepére is. A szakember szerint hiba azt mondani, hogy a politika rátelepszik a gazdaságra, sőt kontaktust kellene teremteni a gazdaság és a politika között.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke kifejtette: a gazdasági szakemberek elengedték a politika kezét, többek között ezért a gazdaság jelenlegi helyzetéért nem csupán a politikusok felelősek. Jenei György, a kötet társszerzője hangsúlyozta: ajánlásokat is megfogalmaztak, és ősszel kiterjesztik a kutatómunkát a konkrét magyar viszonyokra is minden részterületen. Jenei szerint a könyv egyik mondanivalója, hogy a demokrácia nem korlátozódhat pusztán a négyévenkénti választásokra, hanem – akárcsak Nyugat-Európában – ki kell terjednie a közintézményeknek folyamatos társadalmi kontroll alatt tartására és a társadalmi párbeszédre. A könyv összefoglalója rámutat, hogy az államháztartás egészét érintő korszerűsítés csak szilárd, szakmai, politikai és társadalmi támogatottság mellett vállalható. A közigazgatás megújítása csak hosszú távú, egyetértésen alapuló, hatástanulmányokkal alátámasztott stratégiai elvek mentén lehetséges.
Nem divat a felelősségvállalás. Egyelőre a magyar cégek nagy része még nem ismerte fel a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolható profitlehetőségeket – derült ki a témáról rendezett tegnapi budapesti konferencia sajtótájékoztatóján. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) magyarországi képviselete és a Gazdasági Minisztérium bevonásával rendezett fórum előtt Kiss Krisztina, az ENSZ programjának hazai képviselője kifejtette: a hazai társaságok passzivitása azért is fájó, mert amikor 2000-ben Kofi Annan, az ENSZ előző elnöke útjára indította azt a globális megállapodást, amely a környezetvédelemmel, az emberi jogokkal, a munkavédelemmel és a korrupció felszámolásával foglalkozik, 3500 külföldi nagyvállalat mellett 15 magyar cég is aláírta azt.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
