Erősödő csődhullám

Idén tovább emelkedett a csődök és végelszámolások száma hazánkban: június 15-ig éves szinten 13 százalékos növekedést mutatnak a Creditreform legfrissebb adatai. A számlakifizetések átlagos késlekedése immár megközelíti a 70 napot.

Szabó Eszter
2007. 06. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább romlott a fizetési morál Magyarországon, a felszámolási, végelszámolási és csődeljárások száma 13 százalékkal növekedett – derül ki a Creditreform hitelezővédelmi szövetség legfrissebb kimutatásából. Eszerint idén június 15-ig több mint 7500 új eljárás indult meg. A felszámolásoknál is 10 százalékos a növekedés, az elmúlt egy évben ugyanis 4600 felszámolás kezdődött meg.
Még rosszabb a helyzet a végelszámolásoknál, ahol 16 százalékos emelkedést mért a Creditreform. Deli Zsolt, a követeléskezelő cég értékesítési igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: adataik azt mutatják, hogy a második fél évben sem áll meg az utóbbi években tapasztalt romló tendencia, sőt a kis- és középvállalkozások jelenlegi gazdálkodási feltételei a fizetési morál további romlását és a felszámolási eljárások számának növekedését valószínűsítik. A Creditreform jelentése kitér arra, hogy a körbetartozások is egyre nagyobb gondot jelentenek a cégeknek, hiszen a számlakifizetés átlagos késedelme immár megközelíti a 70 napot.
Hasonló tendenciáról számolt a többi követeléskezeléssel foglalkozó cég is: a Coface adatai szerint az első negyedévben 24 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, s számottevően gyarapodott a végelszámolás alatt álló vállalkozások száma. Az Intrum Justitia cégnél tavaly megduplázódott a pénzügyi szektortól hozzájuk érkező megbízások értéke: 2006-ban 416 ezer új ügyet vettek át adminisztratív behajtásra, míg ez a szám 2005-ben csak 254 ezer volt.
Az Ecostat gazdaságkutató intézet legutóbbi felmérése ugyancsak azt mutatta, hogy a hazai kis- és középvállalkozásoknál tovább erősödtek a likviditási gondok, s egyre több cég kényszerült arra, hogy vállalkozása életben tartásához hitelt vegyen fel. A tőkehiány miatt a legtöbb vállalkozás későbbre halasztja fejlesztéseit, illetve eladja nélkülözhetőnek ítélt vagyontárgyait. A gazdaságkutató felmérésében rámutat: a fizetési problémák azt is magukkal vonják, hogy a korábbinál most kevesebb társaság tervez új beruházást. Az Ecostat szerint a cégek gazdálkodására elsősorban a megszorítások miatt visszaeső lakossági kereslet és a reálbérek csökkenése hat negatívan.
A gazdasági kamarák már többször figyelmeztettek: a szigorító intézkedések főként a tőkeszegény, sokszor az életben maradásért küszködő magyar kis- és középvállalkozásokat érintik a legérzékenyebben, márpedig ez a szektor biztosít kenyérkereseti lehetőséget a munkavállalók kétharmadának. A kamarák is arra számítanak, hogy a felszámolások terjedése tartós lesz, a gazdasági növekedés lassulása és a fogyasztások visszaesése ugyanis számos cégnél a piacok beszűkülését vagy elvesztését okozza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.