A kormány 2025-től új otthonteremtési programmal bővíti a családtámogatási rendszerét: egy fix kamatozású, államilag támogatott, 3 százalékos lakáshitellel segíti az első lakásvásárlókat – írta elemzőcikkében a Világgazdaság.
A program részletei szerint legfeljebb 50 millió forint hitel vehető fel, 25 éves futamidőre, végig fix, 3 százalékos kamattal. A szükséges önrész mértéke mindössze 10 százalék, az igénylés feltétele pedig legalább két év társadalombiztosítási jogviszony. A jogosultság kulcseleme, hogy kizárólag első lakás vásárlására lehet igénybe venni. Olyanok jelentkezhetnek, akiknek nincs 50 százalékot elérő tulajdonrésze lakóingatlanban.
A konstrukció ugyanazt a réteget célozza, amely az elmúlt években fokozatosan kiszorult a piaci hitelezésből: a fiatal, jellemzően városi, stabil munkahellyel rendelkező, de kevés saját tőkével bíró vásárlókat.
A program egyik legnagyobb újítása, hogy nem csak a 35 év alattiakra vagy családosokra fókuszál – a támogatás életkori és földrajzi megkötés nélkül igényelhető. A 25–40 év közötti korosztály önmagában is 1,9 millió fős bázist jelenthet, ráadásul az idősebb, még nem lakástulajdonos magyarok előtt is nyitva áll a lehetőség. A várható kereslet tehát jelentős.
A Bankmonitor szerint 2024-ben közel 27 500 magyar vásárolta meg első lakását, az arányuk pedig emelkedő tendenciát mutat: Budapesten már a vevők negyede, vidéken közel harmaduk első otthonára szerződött. A 2025-ös trendek alapján ez a szám akár 34–35 ezer főre is nőhet.
Szakértők szerint az új hitelprogram önmagában is több ezerrel növelheti az első vásárlók számát.
A hitelösszeghez és az ingatlanra vonatkozó paraméterekhez – a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos, illetve a teljes vételárra vonatkozó 100 millió forintos felső korlát – szintén igazodnia kell az ingatlanválasztásnak. Mindez azt jelenti, hogy bár a fővárosi prémiumkategóriás lakások egy része kiesik a körből, az elérhető kínálat így is széles marad.
A kormányzati szerint a konstrukció célja, hogy valódi esélyt adjon a fiataloknak saját otthon megszerzésére – nem lakást ad, hanem lehetőséget. Ez a megközelítés hangsúlyos elmozdulást jelent a Csok pluszhoz és a babaváróhoz képest, amelyek gyermekvállaláshoz kötöttek. Itt a lakhatás, nem pedig a családalapítás a fő cél.
Az új lakáshitel nem önmagában érkezik, a kormány évek óta építi azt az otthonteremtési eszköztárat, amely mára sokrétű támogatási hálót kínál a különböző élethelyzetekre:
- a csok plusz;
- a babaváró hitel;
- a lakásvásárlási illetékmentesség;
- a munkáltatói lakhatási támogatás;
- a falusi otthonfelújítási program;
- az 5 százalékos új lakásáfa;
és a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása mind részei a folyamatosan bővülő rendszernek.
A kormány célja egyértelmű: a demográfiai és lakhatási kihívások együttes kezelése, amelyben a fiatalok pályakezdése, otthonteremtése és családalapítása központi szerepet kap.
