Fegyverüzlet felsőfokon

Jól jövedelmez a terrorizmus elleni harc a világ fegyvergyártóinak, akik az évek óta növekvő tendencia mellett 2005-höz képest újabb 3,5 százalékos bővülést könyvelhettek el. A stockholmi székhelyű SIPRI nemzetközi békekutató intézet legfrissebb adatai szerint a világ első száz fegyvergyártó vállalata forgalmának közel kétharmadát 40 amerikai cég adja, míg a legnagyobb fegyverszállító 2002 és 2006 között 30-30 százalékban az Egyesült Államok és Oroszország volt.
A 2006-os esztendőt elemző SIPRI-évkönyvben az olvasható, hogy a fegyverekre költött globális összeg meghaladta az 1204 milliárd dollárt, ami a tíz évvel korábbi szinthez képest tízszázalékos ugrást jelent, így átlagosan évi 184 dolláros kiadás jut egy főre.
Az EU-országok nem EU-országokba irányuló fegyverexportja a globális kereskedelmi volumen 20 százalékát teszi ki, a legfőbb vásárlónak jelenleg Kína és India számít. Kína csak tavaly közel 50 milliárd dollárt költött hadiipari beszerzésekre. A tavalyi évet vizsgáló tanulmány összesítése szerint a fegyverekre költött összegek tekintetében első helyen az Egyesült Államok áll 528 milliárd dolláros kiadással, egyben világszinten 46 százalékos részesedéssel. Egy főre vetítve 1789 dolláros értékkel így a világátlag tízszeresét teszi ki. Összehasonlításképpen a terror elleni harc két legfontosabb terepének számító Afganisztán és Irak bruttó nemzeti összterméke 2006-ban 32, illetve 90 milliárd dollár körül alakult. Az USA 2001 szeptembere és 2006 júniusa között 432 milliárd dollárt fordított a terrorizmus elleni háború céljára, amely – a jelentés szerint – a fegyverkereskedelem drasztikus növekedésének elsődleges oka. A világban jelenleg 17 háborús konfliktusövezet van, köztük a legtöbb hadiköltséget az iraki, az afganisztáni, az izraeli–palesztin, a szomáliai és a dárfúri válságok emésztik fel. Tavaly a békefenntartó missziók kiadásai is megugrottak: az ENSZ, a NATO és az Európai Unió vezette küldetések rekordöszszeget, 5,5 milliárd dollárt tettek ki, míg 2000-ben ugyanezen célra még csak 3 milliárd dollárt fordítottak.

NATO-igen a C–17-esekre. Miután az európai Airbus-lobbi feladta ellenállását, a NATO tagországai szerdán megegyeztek abban, hogy megkezdik három-négy amerikai Boeing C–17-es nehéz szállítógép közös beszerzését. A programban 15 tagország, köztük Magyarország, illetve két békepartneri ország, Finnország és Svédország vesz részt. A magyar Honvédelmi Minisztérium reménykedik, hogy a flotta bázisa a pápai repülőtér lehet. Ez ügyben rövidesen döntés várható, hiszen az első gépet már 2008-ban átveheti a NATO. (Z. G.)