Fékeződhet a körbetartozás?

Bár kétségekkel, de van rá esély, hogy a jövőben kevesebb lesz az országban a körbetartozás, az Országgyűlés ugyanis tegnap elfogadta a jelenség visszaszorítására irányuló törvényjavaslatot. A jogszabályból ugyanakkor kikerült néhány olyan passzus, amelyeket a szakma korábban szükségesnek ítélt. Ezek közé tartozik, hogy a pályáztató köteles igazolni, hogy rendelkezik a beruházáshoz szükséges fedezettel. Az építőt megillető zálogjog azonban végül mégis jogerőre emelkedett.

Fontos lépés, de önmagában nem képes orvosolni a helyzetet – így értékelte az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Tolnay Tibor azt a javaslatot, amit tegnap fogadott el az Országgyűlés. Az új jogszabály a csődtörvény, a közbeszerzésekről szóló törvény, valamint a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával kívánja visszaszorítani, a különösen az építési vállalkozásokat gúzsba kötő, becslések szerint több száz milliárd forint értékű körbetartozásokat. A szorosabb fizetési határidők kitűzése és a fizetési fegyelem erősítése mellett a javaslatcsomag arra irányul, hogy világosan kiderülhessen: a szerződéses felek eleget tettek-e fizetési kötelezettségüknek. A módosítások további célja, hogy a megbízót rászorítsa a teljesítés elismerésére vagy annak megtagadására. Ennek érdekében a szerződések nyilvános részét, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos döntéseket kötelező lesz közzétenni a céges honlapokon. Korábban a tervezetben szerepelt az is, hogy az önkormányzatok és az állami szervek csak akkor írhassanak ki közbeszerzési pályázatokat, ha igazolják, hogy rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Ez a kitétel ugyanakkor kikerült a tegnap jóváhagyott szövegből. Hivatalosan azért, mert a tervezettel egyező passzusok megtalálhatók az államháztartási törvényben is, vagyis felesleges a jogszabályok „duplázása”. Tolnay Tibor szerint azonban a szigorú kitételeket e törvénybe is be kellett volna emelni. Az ÉVOSZ elnöke szerint nagyon fontos lenne az is, hogy az állam jó példát mutasson, mind a fizetési fegyelem terén, mind abban, hogy csak reális áron fogadjon el pályázatokat. Máskülönben a díjak leszorítása könnyen a vállalkozások csődjéhez vezethet – vélekedett, hozzátéve, hogy a fizetési határidők betartása különösen fontos lesz az uniós programok esetében.
Korábban vita alakult ki akörül is, hogy minden esetben jelzálogjog illesse-e meg az építési vállalkozót a szerződés tárgyát képező ingatlanon annak érdekében, hogy jogos követelését mindenképpen ki lehessen elégíteni. A javaslat korábbi szövege csak akkor tette volna lehetővé a jelzálogjog bejegyzését, ha a szerződéses felek nem állapodnak meg másképpen. Egy módosító javaslat azonban olyan kitételt fűzött a jog alapításához, amely szerint a törvénnyel ellentétes rendelkezések semmisek. A jövőben tehát nem a felek döntésén múlik, hogy jár-e a jelzálogjog, hanem annak megítélése automatikus – mutatott rá lapunk kérdésére Végh Tibor, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság MSZP-s tagja.