Szívesen és gyakran illeti a koalíció a populista jelzővel az ellenzéket, különösen Orbán Viktort. A kormánypártok szívesen hivatkoznak külföldi lapokban megjelent cikkekre is, leginkább, ha azok őket látszanak igazolni. A brit The Economist című világlapban megjelent írás viszont eddig visszhangtalan maradt a baloldalon. Talán ez nem meglepő, hiszen a lap meglehetősen durva stílusban jellemezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt; ráadásul Gyurcsányhoz fogható negatív példát csak Robert Fico személyében talált az Economist. A lap megállapításai a miniszterelnök nemzetközi hitelvesztésére is utalnak.
Az orgánum internetes oldalán (www.economist.com) olvasható az az elemzés, amely az egykori kommunista országok vezetőit veszi górcső alá. A Doctor Who? című írás a volt kommunista blokk országai közül nagy formátumú – a rendszerváltásokat követően szerepet vállaló – politikusokként említi a lengyel Lech Walesát, a cseh Václav Havelt, de elismerően szól a szlovák Mikulás Dzurindáról is. A jelenkor vezető politikusai közül Putyin orosz elnököt, valamint az észt Hendrik Ilvest említi a cikk.
Robert Fico és Gyurcsány Ferenc viszont úgy maradt ki a bármilyen szempontból is becsülendő, exszocialista országot vezető politikusok felsorolásából, hogy akár csak egyetlen pozitívumot is említett volna velük kapcsolatban a lap. Sőt „bezzeg-miniszterelnökök” lettek. A lap ugyanis a provinciális, a reformokat elhibázó, önmagukra jobban, az általuk vezetettekre kevésbé figyelő állami vezetők felsorolása után így folytatja: „Ezeken túlmenően még sokkal tipikusabb” (ti. kelet-európai vezető – a szerk.) a szlovák Robert Fico és a magyar Gyurcsány Ferenc. A két miniszterelnök „minden hájjal megkent politikai spekuláns kiváló üzleti kötődésekkel és populizmussal” – írja a nagy tekintélyű nemzetközi lap. Hozzáteszi: egyikük sem mutat komoly érdeklődést sem a reformok, sem a külpolitika iránt.
Nyakó István (MSZP) lapunktól értesült a The Economist írásáról. A lap által megfogalmazottakkal kapcsolatban elmondta: az ott olvashatók beleférnek az újságírói szabadság kategóriájába. – Amiket a lap állít, azok a korrektség és az inkorrektség határmezsgyéjén mozognak – mondta Nyakó.
A kormányfő hazugságai külföldön. Az utóbbi években több alkalommal is előfordult, hogy amit Gyurcsány Ferenc külföldi tárgyalásai után elmondott, nem mindig fedte a valóságot. 2005-ös washingtoni látogatása után a magyar kormányfő kijelentette: George W. Bush amerikai elnök szóba hozta azt, hogy a magyar–amerikai viszony a Fidesznek a New York-i terrortámadásokkal kapcsolatos álláspontja miatt romlott meg. Mint később kiderült, ez nem volt igaz. 2006 júniusában Gyurcsány Ferenc azt jelentette be, hogy hamarosan visszakerül a magyar állam tulajdonába a budai Várban található, amerikai tulajdonú egykori Táncsics-börtön. A kijelentés után az amerikai nagykövetség sajtóattaséja közölte: nem történt megegyezés az ügyben. Tavaly augusztusban Gyurcsány a Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnöknél tett látogatása után azt a tájékoztatást adta az újságíróknak, hogy pozitívak voltak vendéglátója reakciói a magyar konvergenciaprogramra. Néhány nappal később kiderült, Gyurcsány látogatásakor a konvergenciaprogram vitaanyagáról vagy végleges változatáról sem volt készen még az angol fordítás, azaz Juncker nem is olvashatta azt. A tavalyi balatonőszödi beszéd kiszivárgása után egy héttel hazánk miniszterelnöke hazudott, amikor azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár bátor kezdeményezésnek nevezte Gyurcsány beszédét. A berlini kancellária hivatalosan is cáfolta, hogy Merkel ilyet mondott volna Gyurcsánynak. A múlt héten pedig meglepetéssel hallgatta a pozsonyi kormány szóvivője újságírók érdeklődését aziránt, miért nem tájékoztatta Robert Fico szlovák kormányfő és Gyurcsány Ferenc a nyilvánosságot közös sajtóértekezletükön arról, hogy négyszemközti megbeszélésükön tárgyaltak Malina Hedvig ügyéről. (K. Z.)
szuverenitás
A szuverenitás nem önámítás, hanem drága kincs
