Simon Péter: A földön, a levegőben, a vízben és a víz alatt is harcolunk

– Figyeljük a különböző hadszíntereket, és egy nagyon érdekes trendváltás tanúi vagyunk, egyes hadszíntereken a konvencionális szárazföldi erők is kezdenek kisebb alegységekben specializáltabb képességeket kialakítani – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simon Péter ezredes. A komoly, térségünkben egyedülálló NATO-megméretésre készülő Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka többek között arról is beszélt, hogy az egységénél a katonák olyan erényekkel vérteződnek fel, amelyek egész életükön át elkísérik, nem árulják el a társaikat, még akkor sem, ha kikerülnek a különleges műveletiek közül.

Simon Péter ezredes, az MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka Fotó: Havran Zoltán

A Különleges Műveleti Parancsnokság katonája kötélen ereszkedik le a honvédség H145M helikopteréről Fotó: Facebook/Különleges Műveleti Parancsnokság

– A különleges műveleti katonák eszközei, fegyverei is megfelelnek a NATO-követelményeknek?

– Évek óta használunk drónokat, és most már nemcsak a felderítő, hanem egyre inkább a csapásmérő képesség felé fogunk elmozdulni. A légi szállítási képesség a H145M és H225M helikopterekkel, a KC–390-es szállító repülőgépekkel megoldott, a drónok, a minősített vezetésirányítási rendszer, a titkosított kommunikáció, a katonák egyéni felszerelése, fegyverei rendben vannak. Új, páncélozott járműveink is beszerzésre tervezettek. Amit még kiemelnék, nem olyan régen kaptunk három, az Egyesült Államokból származó hajót, úgynevezett SOC–R, Special Operations Craft – Riverine járműveket, amelyek a vízi mozgékonyságukat is erősítik. Jelenleg az eszközök rendszerbe állítási eljárása van folyamatban, és hamarosan használatba vesszük őket.

– Ki lehet jó műveleti katona?

– A különleges műveleti erőkhöz olyan katonákat keresünk, akik képesek arra, hogy kitalálják, az adott erőforrásból, az adott katonai szervezettel hogyan lehet elérni egy nemritkán stratégiai jelentőségű katonai célt. A speciális képességek elsajátítása mellett sokszor fel kell szabadítani az agyunkban az összes olyan kapacitást, ami nem feltétlenül a konvencionális gondolkodásra jellemző. Úgyhogy szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a különleges műveleti katonák mind széles vállú, kigyúrt, marcona kommandósok. A különleges műveleti parancsnokságnál többek között vannak operátorok, rohamlövészek, harci búvárok, ejtőernyősök, pilóták, egészségügyi szakemberek is. Gyakorlatilag a földön, a levegőben, a vízen, sőt a víz alatt is képesnek kell lennünk a feladatok végrehajtására. Ez egy nagyon széles skálán mozgó katonai képesség, amihez nagyon sokféle szakemberre és technikai eszközre van szükség.

– Milyen a jó műveleti parancsnok?

– Ahogy a különleges műveleti katonára, úgy a parancsnokra is jellemző kell legyen az önállóság, hogy a művelet sikerére koncentrál döntési helyzetben, és legalább ugyanennyire szem előtt tartja a bajtársai védelmét. Az eredményes küldetésig viszont hosszú út vezet, ami nem mindenkinek megy. A parancsnokoknak is teljesíteni kell, és a vizsga egyáltalán nem könnyű. Időnként előfordul, hogy valaki nem tudja teljesíteni az elvárásokat, és feladja, kiesik néhány nap után. A kiképzések során edződik az önfegyelem is, amihez társulnia kell a kellő szerénységnek, hogy valaki egyértelműen közénk tartozzon. Olyan erényekkel vérteződik fel itt az ember, ami mindig elkíséri, mindig ide húzza a szíve, nem árulja el a társait, még akkor sem, ha kikerül a különleges műveletiek közül. Azok számára, akik elsősorban az egyéni céljaikra összpontosítanak, miközben háttérbe szorul a közösség iránti elköteleződés és a folyamatos fejlődésre való törekvés, nehezebbé válhat a közösségbe való tartozás érzésének megőrzése. A közösség hosszú távon azokat tudja megbecsülni, akik nemcsak saját útjukat járják, hanem aktívan részt vesznek a közös értékek építésében is. De hangsúlyozom, a különleges műveleti katonákat nem kell feltétlen beskatulyázni a széles vállú, kigyúrt, foggal ölős kategóriába. A búvártól az ejtőernyősön keresztül a pilótáig minden jelentkező keresztülmegy egyfajta kiválasztáson, elvégzi azokat a tanfolyamokat, megszerzi azt a képzettséget, amivel erre a feladatra alkalmassá válik. Itt is kiemelném a katona egyéni gondolkodásmódját, hogy képes felmérni az erőforrásokat, érti a stratégiai célt és a kockázatokat, ami ahhoz kell, hogy a műveletet sikeresen végre tudja hajtani. Én különleges műveleti pilóta vagyok, több különleges műveleti képzésen kellett keresztülmennem, mire elértem a mostani beosztásomig. Kaptam különleges légi műveleti tervezői képzéseket, majd parancsnoki, osztagparancsnoki és komponensparancsnoki tanfolyamokat is végeztem. A NATO odafigyel arra, hogy ahogy építi fel a különleges műveleti katonáit, megfelelően átfogó komplex tudással bírjon a vezető is, erre van is egyébként a szövetségnek saját külön vezetőképzése. Meg kell tanulnunk az említett megoldáscentrikus, nyitott, stratégiai gondolkodás mellett azt is, hogy el tudjunk menni a határig, de annál nem tovább. Nagy alázat kell a különleges katonai szervezet és az összetett feladat iránt és tisztelet a katonáink iránt. Fontos, hogy a parancsnok ne csak a saját elöljáróit tisztelje, hanem a beosztottait is. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy egy ilyen komoly katonai képességet bíztak rám, és szívvel-lélekkel igyekszem megfelelni ennek a beosztásnak. A mai napig tanulok, széles spektrumot kell hogy átlássak, de ebben remek vezetői csoport segít. A magyar különleges műveleti katonák Irakban, Afganisztánban, Afrikában és számos helyen szereztek tapasztalatot, úgyhogy egy ilyen csapattal parancsnokként bátran állok elébe az őszi NATO-vizsgáknak.

– Visszatérve az októberben esedékes NATO-vizsgához, mire számít?

– A NATO kijelöl egy ellenőrző csoportot, itt hangsúlyoznám, hogy nem magunkat vizsgáztatjuk. Az ellenőrző listákon, amely egy vaskos paksaméta, több ezer tétel van. Nem lesznek meglepetéselvárások, ugyanakkor tekintettel arra, hogy a különleges műveleti képesség igen széles spektrumú, szó szerint földön, vízen, víz alatt és levegőben is hajt végre feladatokat, a NATO-vizsga egy nagyon komoly megméretés. Azt is szeretném jelezni, hogy ilyen ellenőrzés komponensparancsnokság szintjén a régióban még nem volt. Magyarország a vezető nemzete a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokságnak, amit 2017-ben kezdtek a kollégák felépíteni, ez most, 2025-ben fog először hivatalos NATO-validáción keresztülmenni. Azt gondolom, hogy nem csak a korábbi, rendkívül képzett parancsnokok munkáját vihettem tovább és lehetek az a „szerencsés”, aki a vizsgát megörökölte. Több erre kijelölt katonai szervezet, és bizonyos szempontból az egész Magyar Honvédség dolgozott azon, hogy megfeleljünk a NATO-követelményeknek. Úgy érzem, hogy megtettünk mindent, hogy sikeres legyen a vizsga.

A különlegesen kiképzett honvédek a víz alól is képesek támadni  Fotó: Kiss Gábor/Facebook/Különleges Műveleti Parancsnokság

– Ha sikeres a vizsga, akkor ez jár bármilyen konkrét elvárással a szövetségesektől, vagy bármiféle pluszfeladattal, funkcióval?

– Itt már picit áttévedünk a minősített részre, de talán annyit el lehet mondani, hogy a NATO-nak megvan a pontos terve, hogy a szemben álló félnek a terveire milyen válasszal készül. Ehhez a szárazföldtől a légierőn keresztül a különleges műveleti erőkig rendelkezni kell regionális tervekkel, és rendelkezni kell azzal a vizsgával, ami a NATO szövetségi rendszerben történő alkalmazást lehetővé teszi. Tehát, ha teljesítettük az októberi vizsgát, az azt jelenti, hogy van egy olyan papír a kezünkben, ami alapján harckészek, mozgósíthatóak vagyunk a NATO szövetségesi rendszerében nagyon rövid készenléti idővel. Mivel egy ilyen katonai szervezet rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amik egy szövetségi szintű művelethez kellenek, ezért a vizsga után gyakorlatilag a NATO úgy tekint ránk, hogy Magyarország a különleges műveletek területén a vezető nemzete a régiónak, parancsnokságszinten a regionális szövetségeseket össze tudja fogni és vezetni. Ez azért nagyon fontos, mert nem egyszerűen tagja vagyunk egy regionális kezdeményezésnek, hanem annak Magyarországon van a központja. Úgy gondolom, hogy ez egy katonadiplomáciai, sőt diplomáciai siker is.

– Lehet tudni, hogy még mely NATO-tagok rendelkeznek különleges műveleti vonalon ezzel a minősítéssel?

– Csak néhányat említve, az Egyesült Államokon kívül komponensparancsnoksággal rendelkezik Olaszország, Németország, Spanyolország, illetve az Egyesült Királyság is. És még van egy nagyon fontos ország, amely közvetlenül partnerünk: Lengyelország. Ezek hazánknál mind nagyobb országok, tehát viszonylag elit táborba kerülünk. Azt gondolom, hogy magasra tettük a mércét, de a különleges erők szeretik a kihívásokat.