Ön a parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén nem támogatta, hogy Draskovics Tibor és Szilvásy György a jövőben tárca nélküli miniszterként dolgozzon. A Fidesz ugyanakkor nem szokott beleszólni, hogy a miniszterelnök miként szervezze meg a kormányát. Nincs ellentmondás a korábbi és a mostani álláspont között?
– Erősen vitatható, hogy kormányátalakításról lenne szó, mi hatalmi osztozkodásnak tekintjük a történteket. Úgy látjuk, kizárólag ez a szempont vezette Gyurcsány Ferencet, amikor végrehajtotta a minisztercseréket. A személyeket mindenképpen meg akarta tartani a kormányban. Ez történt például Lamperth Mónika és Szilvásy György esetében.
– Mi a kifogása az említett politikusok ellen?
– Fel kell tennünk a kérdést: ha Szilvásy György eddig jól látta el a feladatát, akkor a hatáskörébe tartozó kérdések többsége miért került át egy másik miniszterhez? Ugyanakkor, ha a miniszterelnök negatívan értékelte Szilvásy munkáját, miért hozott létre számára egy új miniszteri posztot?
– Nyilván presztízsokból, nem?
– Szilvásy György életútja az üzleti szférában és a mozgalomban is szorosan összekapcsolódott Gyurcsány Ferencével. A miniszterelnök meg akarta tartani bizalmi emberét, noha eddigi tevékenységét negatívan értékelte. Lamperth Mónika részben más kategóriába tartozik. Ő az MSZP erős emberei közé sorolható. Ez az oka, hogy immár a harmadik tárcát kapja meg. Volt már belügyminiszter, önkormányzati miniszter, mostantól pedig a munkaügyi tárcát vezetheti. Összefoglalva: a most végrehajtott minisztercseréket nem a kormány tevékenységének megújítása motiválta. Azok hatalmi játszmák következményei.
– Mi a helyzet Bajnai Gordonnal?
– Mindez Bajnai Gordonra, sőt Draskovics Tiborra is érvényes. Miniszteri rangra emelésük a miniszterelnök személyes ügye.
– Draskovics a bejelentés szerint fontos feladatot kapott: ő irányítja az államreform folyamatát. Ön szerint ennek nincs jelentősége?
– Ha Draskovicsot azért nevezik ki, hogy ugyanazt a munkát folytassa, amit eddig kormánybiztosként végzett, akkor nem érdemes kinevezni. Felvethető ugyanis: beszélhetünk-e egyáltalán államreformról. Az államreform közjogi átalakulást jelent. Szerintünk nincs szükség a 17 évvel ezelőtt létrehozott alkotmányos berendezkedés megváltoztatására. Az államreform megjelölés a valóságban politikai píár, kommunikációs trükk. Blöff. Pusztán létszámcsökkentés történik a közszférában. A legutóbbi kinevezések emellett azt bizonyítják, hogy a kormánypártok saját korábbi elveiket rúgják fel. Új és új vezetői posztokat hoznak létre a központi közigazgatásban. Lassan ugyananynyi a miniszterek és az államtitkárok száma, mint amennyi akkor volt, amikor meghirdették, hogy magukon kezdik a karcsúsítást.
– Az ön számára egyértelmű, miként osztozik a feladatokon Szilvásy, Draskovics és Kiss Péter?
– Kiss Péter feladatát egyetlen ténnyel szeretném illusztrálni. Őt – a házbizottság állásfoglalása szerint – két parlamenti bizottságnak kellett meghallgatnia: a kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, illetve a külügyi és a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságnak. Én magam nem hiszem el, hogy a kancelláriaminiszternek csak a kisebbségi és a vallásügyekben, illetve a határon túli magyarok ügyeiben lenne teendője. Marad a kérdés: mit fog csinálni a kancellária vezetője? A jelekből ítélve, ő lesz a miniszterelnök személye körüli miniszter. Nem az tehát a lényeg, hogy Kiss Péter mit fog csinálni, hanem az, hogy továbbra is miniszter legyen.
– Nézzük mégis konkrétan a feladatokat.
– A Miniszterelnöki Hivatal eddigi hatáskörei közül a titkosszolgálatok felügyelete Szilvásyé lesz. A közigazgatás koordinációját és az úgynevezett államreform feladatait Draskovics látja el, Kiss Péternek ebből következően már csupán néhány közalapítvány felügyelete és a miniszterelnök közvetlen kiszolgálása marad. Amit tehát eddig egy miniszter látott el, arra mostantól három miniszteri poszt létesül.
– Beszéljünk a pénzről. Megítélése szerint milyen kapcsolat, együttműködés jöhet létre a miniszteri posztra emelt Bajnai Gordon és az önkormányzatok között?
– Illúzióim nincsenek. Az eddig kormánybiztosként dolgozó, technokrata szemléletűnek mondott Bajnai Gordon a kormányzat, a miniszterelnök akaratát érvényesítette, s érvényesíti az Európai Uniótól érkező fejlesztési pénzek elosztásakor. Azzal, hogy a kormány tagja lesz, várhatóan átpolitizálódik egész tevékenysége. Az EU ugyanakkor azt támogatja, hogy a fejlesztések helyszíneihez minél közelebb döntsenek, ne pedig a kormányzati akarat érvényesüljön. Megtörténhet, hogy a 2007 és 2013 közötti fejlesztési forrásokat még ebben a ciklusban kiosztják, a kormány így próbálja elejét venni annak, hogy a következő kabinet dönthessen a pénzekről.
– Várhatóan hétfőn dönt az Országos Választási Bizottság arról, hitelesíti-e a Fidesz és a KDNP kérdéseit a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében. Mekkora jelentőséget tulajdonít ön a referendumnak?
– Fontosnak tartom a kezdeményezést. A népszavazáson olyan kérdésekről mondhatnak véleményt a választópolgárok, amelyekről az országgyűlési választás idején nem nyilatkozhattak. Elvették tőlük ennek lehetőségét. A kérdések, ha szimbolikus jelleggel is, a kormányzati politika fontos elemeit érintik. A referendumnak tehát nem pusztán az a tétje, hogy eldöntse, lesz-e politikai változás Magyarországon, hanem az, hogy visszanyerhetünk-e valamit azokból a demokratikus jogokból, amelyeket elvettek tőlünk.
– Mi lehet a következménye a referendumnak?
– Egy sikeres népszavazásból a jog szerint nem következik a kormány bukása. Ám minden demokratikus kultúrájú országban a vereség megrendítheti a kormány pozícióját. A hatás többféle lehet: a skála az előre hozott választástól a kormányváltáson át a kormánypolitika módosításáig terjedhet. Előbbinek kisebb az esélye, arra inkább számíthatunk, hogy a parlamenti többség lecseréli a kabinetet. A kormányváltás példája volt az európai parlamenti választás után a Medgyessy-kabinet menesztése.
– Úgy gondolja, hogy az OVB a jövő héten meghozza a népszavazás ügyében azt a határozatot, amely megfelel az Alkotmánybíróság szempontjainak?
– Nem bízom ebben. A jelek azt mutatják, hogy az OVB ismét szembehelyezkedik az AB határozataival. A bizottság már bebizonyította, hogy politikailag elfogultan végzi a tevékenységét.
– Mégis végigviszik ezt a folyamatot?
– Természetesen. Már csak a jogállam védelme okán sem törődhetünk bele, hogy van egy olyan választási szervezet, olyan hatóság, amely nem hajtja végre az alkotmányvédő testület döntéseit. A két szervezet egymáshoz való viszonya jelenleg is egyértelmű. Az OVB egyes tagjai azonban úgy gondolják, a mostani szabályok szabad kezet adnak ahhoz, hogy hónapokig húzzák az eljárást, és ellentmondjanak a felettes szervezet döntéseinek.
– A Fidesz-frakció támogatta a kormány elképzelését a rendőrség és a határőrség összevonásáról. Hogyan minősíthető ez a lépésük?
– Egy éven belül másodszor módosította az Országgyűlés az alkotmányt. Természetesen az ellenzék támogatásával, hiszen ehhez kétharmados többségre volt szükség. Ez ékes cáfolata annak, hogy a Fidesz nem konstruktív. Amennyiben a kormányoldal figyelembe veszi érveinket, együttműködünk vele. A héten tucatnyi kétharmados jogszabályt szavaztunk meg. Nemcsak az alkotmány módosításához járultunk hozzá, hanem a menedékjogról, a médiáról és a digitális átállásról szóló jogszabályok megváltoztatásához is.
– Önök nem fogadták el Sólyom László első jelöltjét, Majtényi Lászlót az ombudsmani posztra. Az államfő új jelöltjéről a hírek szerint csak szeptemberben szavaznak. Milyen megfontolások vezették a frakciót?
– Kiindulópontunk az: a köztársasági elnök jelöltjét támogatjuk, hacsak nincs vele szemben nagyon komoly aggályunk. Úgy gondoltuk, Majtényi László nem felel meg a pártatlanság követelményének. A jogvédői posztra jelölt személynek szerintünk egyenlő távolságot kell tartania a politikai erőktől. Az eset a jövőre nézve mindenki számára tanúságos lehet.
– Véleménye szerint a rendőrség múlt évi fellépése mennyiben volt összhangban a jogbiztonság, a közbiztonság követelményeivel?
– A kormányzat szőnyeg alá söpörte, nem vizsgálta ki ezeket a történéseket. A Gyurcsány-kormány úgy véli, az idő múlásával feledésbe merülnek az események. Ugyanakkor sem a hajdan sérelmet szenvedő emberek, sem a jogvédők, de a társadalom sem feledheti el a visszaéléseket. Még folyamatban vannak a büntetőeljárások is. A civilek többsége semmilyen formában nem kapott elégtételt. Magam a legfőbb ügyészhez intézett parlamenti kérdésben vetettem fel: hogyan lehet az, hogy miközben a tüntetőket gyorsított eljárásban vonták felelősségre, az ugyancsak bűncselekménnyel gyanúsított rendőrök magatartásának a megítélése nem történt meg. A legtöbb esetben még az első tárgyalásig sem jutottunk el. Ez aligha felelhet meg a törvény előtti egyenlőség követelményének. Inkább a kettős mérce alkalmazásáról van szó.
– Önt a héten ismét megválasztották a Fidesz frakcióigazgatójának, emellett a frakcióvezető helyettese lett. Lesznek-e új teendői?
– Megtiszteltetésnek tartom, hogy Navracsics Tibor helyettese lehetek. Navracsics részt vett a Fidesz politikájának elméleti megalapozásában is. Növelnünk kell a képviselőcsoport munkájának hitelességét, szakmai megalapozottságát. Frakcióigazgatóként gondoskodnom kell a munka feltételeinek megteremtéséről, a munkafegyelem érvényesítéséről. Külön figyelmet érdemel, hogy képviselőink jelentős hányada az önkormányzati választásokon tisztségviselői megbízást kapott. Úgy vélem, aki mind a két funkciót elvállalta, annak mindkét kötelezettségét teljesítenie kell. Ezt várják tőlük a választók.
origo.hu
Csillagjegyek, akiknek csodás nyaruk lesz
