Homokszem a gépezetben

Miközben a kormány a tavaly tavaszi választások előtt még tagadta a tömeges termőföldeladás tervét, októberben lapunk már olyan információk birtokába jutott, miszerint 2006 augusztusában a földművelésügyi tárca, illetve az állami tulajdonban lévő földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet olyan javaslatot készített elő, amely a földek nagyarányú és gyors eladására vonatkozik. Egy, a minisztériumból kiszivárogtatott dokumentumból kiderült, a termőföldeladások felgyorsítására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tárca államtitkárának egyetértésével egy olyan, a földtörvényt módosító javaslattal élt, amellyel elővásárlási jogot adtak volna a földeket bérlő cégeknek, illetve azok tagjainak. A módosító indítványt három szocialista képviselő be is nyújtotta, ám a közfelháborodás, illetve Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő átszavazása miatt az végül megbukott. Az úgynevezett értékesítési egységek bevezetése után is került néhány homokszem a gépezetbe: legalábbis ez derült ki például egy újfehértói földeladáskor. Ez esetben a meghirdetett területre egy helyben lakó gazda adta a legjobb ajánlatot, de hiába. Szolnoki Ferenc a 200 hektárnyi földért, amelynek hektárját 295 ezer forintért hirdette meg az NFA, hektáronként 620 ezer forintot, vagyis mintegy 124 millió forintot ajánlott. Egy hónappal azután, hogy nyertesnek hirdették ki, és befizette a tízmillió forintos foglalót, a szervezet arról tájékoztatta, hogy a pályázati eljárást mégis érvényteleníti. Kérdéseinkre általában felszínes, semmitmondó válaszokat kaptunk, ám a témában írt cikkünk megjelenése előtt a minisztériumból egy olyan dokumentum jutott birtokunkba, amely arról tanúskodik, hogy a tárca államtitkára találkozott a földeket jelenleg is bérlő társaság, az Agro-City Zrt. vezetőjével, s ennek nyomán utasította az NFA-t az eljárás megszüntetésére, noha a földalapkezelő egyértelműen arról számolt be, hogy a pályázat minden elvárásnak megfelelt.
A földeket bérlő Agro-City Zrt. korábbi résztulajdonosa az a Helmeczy László, aki az utóbbi években a politikai paletta szinte minden színében pompázott, nemrég pedig a Magyar Labdarúgó-szövetség alelnöke lett. Noha a képviselő már nem szerepel a társaság tulajdonosai között, családtagjai továbbra is megtalálhatók a cég kivonatán. Szolnoki Ferenc tudomása szerint a környékbeli földeket bérlő társaság 15 évre szóló bérleti szerződése 2005-ben lejárt volna, ám azt egy évvel korábban újabb tíz évre meghosszabbították. Mint mondta, a cég hektáronként nyolc-tízezer forintért bérli az ügyben érintett területeket, miközben piaci áron a környéken 45-50 ezres hektáronkénti bérleti díjak a jellemzők. A termőföldbérleti díjak már a Gazdasági Versenyhivatal szemét is szúrták, így sajtóinformációk szerint e téren jelenleg vizsgálatokat folytat. Ugyancsak az állami földek erősen megkérdőjelezhető bérbeadási gyakorlatát tükrözte Szeremley Huba története. Az általa állattartásra használt városlődi, csaknem 600 hektárnyi területet egy szövetkezet bérli az NFA-tól, s az adja neki bérbe. Ez teljesen törvénytelen helyzet, mivel az államtól csak művelésre lehet földet bérelni, az alhaszonbérletbe nem adható. Az országszerte elismert gazdálkodó ezt körülbelül három éven keresztül mindhiába jelezte, megoldást az NFA nem tudott találni a törvénytelenség megszüntetésére. (D. Z.)