Meglepte a piacot a jegybank döntése

Olyan kommunikációs hibát követett el a jegybank, ami spekulációra ad okot és alapvetően gyengíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelességét – állapította meg több elemző tegnap annak kapcsán, hogy nagy többséggel, 7,75 százalékra csökkentette a tavaly október óta 8 százalékon álló jegybanki alapkamatot az MNB monetáris tanácsa.

A döntést meglepetéssel vette tudomásul a piac, a hazai és külföldi elemzők többsége ugyanis – főként az inflációs és béradatok, valamint a forint árfolyamának ingadozása miatt – arra számított, hogy a testület most nem változtat a hitelekre is hatással bíró kamatszinten.
Az ülést követően Simor András jegybankelnök közölte: a monetáris tanácsban kilencen szavaztak a 25 bázispontos csökkentésre, ketten a kamattartás mellett voksoltak, míg egy tag 50 bázispontos kamatcsökkentésre tett javaslatot.
*
A döntéssel kapcsolatos szavazati arány azt mutatja, hogy május óta több tag is átértékelte véleményét az inflációs folyamatokról és annak kockázatairól. Egy hónappal ezelőtt ugyanis még a monetáris tanács hét tagja – köztük az MNB elnöke – az alapkamat szinten tartására adta le a voksát. A változást Simor tegnap több szempontból is indokolta. Az egyik legfontosabb érv, hogy az eddigi béremelkedésekhez a szolgáltatószektor elbocsátásokkal alkalmazkodott, ez pedig mérsékli az inflációs kockázatokat. Ugyancsak a kamatcsökkentés mellett szól az MNB szerint, hogy a bérnövekedésből egyre nagyobb részt tesz ki a gazdaság fehéredése, valamint hogy az infláció már túljutott a csúcspontján. A tegnapi kamatdöntés nyomán ugyanakkor nem várható az alapkamat további gyors csökkentése, hiszen a monetáris tanács szerint az inflációs folyamatokat még bizonytalanság övezi, ami továbbra is óvatosságot indokol.
A jövő hónapban már más öszszetételű tanács dönt az irányadó kamatról, Auth Henrik és Adamecz Péter alelnökök mandátuma lejár, Király Júlia új alelnökként pedig már részt vesz a testület munkájában. A személyi változások az elemzők szerint növelik a további kamatcsökkentés esélyeit, hiszen a távozók a szigorú és óvatos kamatpolitikát szorgalmazták.
Az eddigi jegybanki kommunikációval ellentétesnek minősítették a tegnapi kamatcsökkentést a lapunknak nyilatkozó elemzők. Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának közgazdásza a hitelesség szempontjából aggályos lépésnek értékelte a tegnapi kamatcsökkentést. Hasonlóan vélekedett Barcza György, a K&H Bank elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy május óta csalódást keltő béradatok láttak napvilágot, a forint-euró árfolyam pedig nem változott érdemben, így a megfelelő döntés most a kamat szinten tartása, vagy egy hónappal ezelőtt a kamat csökkentése lett volna. Mint mondta, az új jegybanki vezetés a hitelesség felépítése szempontjából ugyan jól indult, ám most olyan kommunikációs hibát követett el, ami alapvetően gyengíti a hitelességet, és esélyt ad a devizapiac számára a spekulációra.
Úgy tűnik, május óta gyökeresen átértékelődött a monetáris tanácstagok véleménye a béradatokkal kapcsolatban – mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője, aki emlékeztetett: a testület májusban még veszélyesnek minősítette az erős bérnövekedést. Nem tartotta egyértelműnek az MNB által felsorakoztatott érveket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki a következő hónapokban lassú kamatcsökkentésekre számít.