Megnégyszereződött az államadósság

Tíz év alatt több mint a négyszeresére nőtt hazánk bruttó és nettó külföldi adóssága – mutatják az MNB legfrissebb adatai. Az adósság, amely ebben az időszakban az Orbán-kormány alatt csökkent, a GDP-hez mérten is ütemes emelkedést mutat. Az eladósodás a lakosságot sem kerüli el: májusban 63 milliárd forintért vettünk fel svájcifrank-alapú hitelt.

Az első negyedévben a nemzetgazdaság bruttó adóssága 4,1 milliárd euróval, 706 milliárd forinttal nőtt, míg a nettó külföldi adósság három hónap alatt kétmilliárd euróval, 359 milliárd forinttal gyarapodott – tette közzé tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az elmúlt tíz év jegybanki adatsorát megvizsgálva látható: a bruttó és nettó adósság több mint négyszeresére emelkedett ebben az időszakban. Az adósságállomány a GDP-hez mérten is ütemes növekedést mutat: 1996 decemberében a bruttó adósság a GDP 58,8 százaléka volt, ez az érték az idén már meghaladta a 75 százalékot. A nettó adósságnál hasonló a helyzet: a tíz évvel ezelőtti 25 százalék ez év március végére a GDP 34,6 százalékára emelkedett. Az MNB adatsora arra is rávilágít, hogy az adósságráta 2002-ig csökkenést mutatott: az Orbán-kormány ideje alatt a GDP-hez mért bruttó adósságot 50,5 százalékról 45,6 százalékra sikerült mérsékelni, míg a nettó adósságot 18,5 százalékról 16,3 százalékra. Az adósság ugrásszerű növekedése a jegybank kimutatása szerint 2003-ban indult meg, és azóta is tart.
Az MNB tegnap a folyó fizetési mérleg adatait is közzétette. Eszerint a várakozásoknál kissé jobb, 1,1 milliárd euró hiány keletkezett a folyómérlegben. Az első negyedévben a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény trendje továbbra is csökkenő: értéke a szezonális hatások kiszűrésével 985 millió euró volt. A deficit az idén 4,5 milliárd euró alatt maradhat a tavalyi 5,183 milliárd után.
Javulást mutat a külkereskedelmi mérleg is, amelynek adatait tegnap a Központi Statisztikai Hivatal hozta nyilvánosságra. Az év első négy hónapjában a kivitel 18, a behozatal 15 százalékkal bővült az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A mérleghiány 112 milliárd forintot tett ki, ami 105 milliárd forintos javulást mutat az előző évhez képest. A deficithez továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a távol-keleti országokkal folytatott kereskedelem negatív egyenlege.
Az Ernst&Young legfrissebb felmérése viszont azt mutatja, hogy visszaesett hazánk tőkevonzó képessége. A Világgazdaság által közzétett felmérés szerint tavaly összesen 3531 tőkebefektetésre került sor Európában, ebből Magyarországra 108 befektetés jutott. Az eredménnyel hazánk Lengyelország, Románia és Csehország mögött lemaradva az európai lista 11. helyére szorult.
Tegnap az MNB a lakosságra vonatkozó eladósodási adatokat is ismertette. Ezek szerint a háztartások májusban ismét rekordnagyságú hitelt vettek fel, a svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek értéke múlt hónapban ugyanis elérte a 63,6 milliárd forintot. Ez 2005 januárja óta a legmagasabb összegnek számít. A hitelek kamatai változatlanul meglehetősen magasak: a forintalapú kölcsönöknél a fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója múlt hónapban 25 százalékos, a lakáshiteleké pedig 12,6 százalékos volt. A svájcifrank-alapú fogyasztási kölcsönök hitelköltség mutatója elérte a 9,36 százalékot, a lakáshiteleké pedig az 5,71 százalékot. A lakosság pénzügyi helyzetéről tegnap az Ecostat gazdaságkutató intézet felmérést tett közzé. Eszerint a háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2007 második negyedévében 164 572 forint volt, az egy főre eső nettó jövedelem pedig 60 289 forintot tett ki. Anyagi helyzetét a megkérdezettek 54 százaléka értékelte közepesnek, 26 százaléka rossznak, további 6 százaléka pedig nagyon rossznak. Jó pénzügyi helyzetről a háztartások mindössze 12 százaléka számolt be. A makrogazdaság múlt évi változását is rendkívül pesszimistán ítélte meg a lakosság. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy látta, hogy romlott az ország gazdasági állapota az elmúlt egy évben: 32 százalék szerint kisebb, 35 százalék szerint viszont jelentős mértékű negatív változás történt hazánkban. Kisebb javulást mindössze egytizednyien véltek felfedezni.

Kötelező az eurót bevezetni. Magyarországon a lakosság 65 százaléka véli úgy, hogy az ország választhat: bevezeti-e az eurót, vagy sem – derül ki a Gallup legfrissebb felméréséből. A megkérdezettek mindössze 30 százaléka tudta, hogy 2004-es csatlakozási szerződésünk értelmében hazánknak kötelező bevezetnie a közös uniós valutát. A megkérdezett csupán 30 százaléka reménykedett abban, hogy 2011 előtt megtörténik a pénzcsere. Jelenleg a magyar lakosság fele gondolja úgy, hogy az euróövezeti csatlakozásnak pozitív hatásai lesznek, míg 37 százalék fordítva vélekedik.