Ha igazságtalan az ország, és sokan kivetettnek találják magukat, akkor át kell alakítani – fogalmazott egy évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitájának zárszavában, ami után a parlament 206 igen szavazattal 159 ellenében miniszterelnökké választotta. Az ezt követő időszak a rendszerváltozás óta eltelt évek legmozgalmasabb esztendőjét hozta politikai szempontból: a beindított reformok, illetve a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése súlyos társadalmi feszültségeket, morális válságot eredményeztek, magával vonva a kormánypártok népszerűségének drasztikus csökkenését.
Az egyre inkább elmélyülő válság ellenszerét egyelőre nem találta meg Gyurcsány Ferenc, bár három minisztérium élén is személyi változások történtek (Molnár Lajos egészségügyi minisztert Horváth Ágnes, Petrétei József igazságügy-minisztert Takács Albert, Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert pedig Fodor Gábor váltotta), a koalíciós feszültségek szinte heti rendszerességgel jelentkeznek. Állandó támadási felületet jelent a miniszterelnök legfőbb bizalmasának, Szilvásy György kancelláriaminiszternek a személye is, akit az öt halálos áldozatot követelő augusztus 20-i vihar mellett az általa felügyelt titkosszolgálatoknál történtek miatt is többször lemondásra szólított fel az ellenzék. Komoly nemzetközi visszhangja volt a szeptemberi, októberi utcai megmozdulásokra adott rendőrségi reakcióknak, jogvédő szervezetek tiltakoztak a brutális hatósági intézkedések ellen. A rendőri vezetés végül nem ebbe, hanem a szervezeten belül tapasztalható súlyos törvénysértésekbe bukott bele. Az utóbbi hónapok belpolitikai botrányai az egészségügyi rendszer átalakítását kísérő kaotikus állapotok következményeként jelentkeztek, a koalíciós pártok hónapok óta nem tudnak megegyezni arról, hogy miképp folytassák a szektor átszervezését.
Gyurcsány Ferenc mozgástere ennek is köszönhetően jelentősen leszűkült, bár a parlamentben bizalmi szavazáson (a voksolás során a képviselőknek név szerint kellett állást foglalniuk) erősítették meg pozíciójában, később pedig az MSZP kongresszusán, amikor a pártelnökválasztáson a szavazatok közel kilencven százalékát kapta meg. A politikus előzőleg megfenyegette a szocialistákat, 75 százalékos támogatás alatt lemond minden tisztségéről.
Kormánypárti politikusok mindennek ellenére nem tartják valószínűnek, hogy felbomlik a koalíció, bár SZDSZ-es képviselők egyre gyakrabban és egyre erélyesebben bírálják az MSZP-t, rájuk hárítva minden felelősséget a gondokért, illetve azért, hogy „lelassultak a reformfolyamatok”.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
