A koalíciós egyeztetés alapján a kormánypártok megállapodtak abban, hogy az újonnan alakuló, regionális biztosítótársaságokba csak kisebbségi tulajdonrészhez, azaz maximum 49 százalékhoz juthatnak magántársaságok. A koalíciós pártok azonban elfelejtették teljes körűen tájékoztatni a nyilvánosságot – hívták fel figyelmünket jogi szakértők. A törvények – elsősorban a gazdasági társaságokról szóló törvény – szerint ez a kisebbségi tulajdonrész alkalmas arra, hogy a magántársaságot sokkal több jogosítvány illesse meg, mint a többségi tulajdonostársát, az államot.
Bármilyen cégformában fog működni tehát a regionális biztosító – akár részvénytársaságként, akár korlátolt felelősségű társaságként –, a kisebbségi, azaz 49 százalékos tulajdonrészhez akár 90 százalékot is elérő profitkivételi jogot vagy 90 százalékos szavazati jogot biztosíthatnak számára a jogszabályok alapján. Szaknyelven fogalmazva: a társaságban a tulajdonos tulajdoni arányát el lehet téríteni a tulajdonost ennek alapján megillető szavazati jog mértékétől és az osztalékaránytól. Magyarán: a magántulajdonos a 49 százalékos részesedése alapján átveheti a regionális biztosító teljes körű irányítását, és övé lehet az osztalék nagy része is.
A magyar jog emellett arra is lehetőséget ad: ha a regionális biztosítóban részt vevő állam és a magáncég az ilyen típusú megállapodást nem akarja a mindenki számára nyilvános társasági szerződésben rögzíteni, akkor erre háttérmegállapodást, úgynevezett szindikátusi szerződést köthetnek. Ez pedig nem nyilvános, viszont a felekre nézve kötelező.
Mindebből az következik: amennyiben a kisebbségi tulajdonrészhez valóban csak kisebbségi jogok biztosítását akarják jogszabályban lehetővé tenni, úgy két lehetőség áll nyitva. Vagy kiveszik a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alól a regionális biztosítókat, vagy módosítják ezt a törvényt.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
